Mars-hasáb

Tartalom letöltése (pdf) ▼

Olcsó pénz = drága vállalatok? – 2015. Július

2015 áprilisában a NASA vezető kutatója, Ellen Stofan egy fórumon jelentette ki: „Azt hiszem, hogy egy évtizeden belül határozott jeleket találunk a Földön kívüli életre, 20-30 éven belül pedig bizonyítékaink is lesznek”

Játszunk el a gondolattal: Mit gondolhat egy távolról jött marslakó az ügyeinkről? Talán még az életünkben ellenőrizhetjük!

Tények

  • Az új vállalati forinthitelek átlagos kamata 2015 márciusa végén már 3,3%-os volt, mely a válságot megelőző szint (2008 I. negyedévében körülbelül 9%) közel harmada. (Forrás: MNB, Hitelezési folyamatok 2015. június)
  • 2015 második negyedévében világszinten több mint 1200 milliárd dollár értékben hajtottak végre felvásárlásokat, ami 2007 második negyedéve óta a legmagasabb érték (Forrás: Világgazdaság, 2015. június 28.)


Definíciók

  • Tőke költsége: súlyozott átlagos tőkeköltség VAGY alternatív tőkeköltség VAGY a vállalat befektetési lehetőségeinek elemzésekor elvárt minimális hozamszint, VAGY az a szint, amit más hasonló befektetési lehetőségnél a vállalat tulajdonosa elérne (angolul Weighted Average Cost of Capital, WACC). Összetevői egyrészt a saját tőkén elvárt hozam másrészt az idegen tőke költsége, illetve ezek aránya a tőkestruktúrán belül.


Miért érdekes ez?
A globális felvásárlások értéke mára már a válság előtti szinten van, ennek hátterében elsősorban nem a népmesei hét szűk esztendő letelte áll, hanem sokkal inkább a globális pénzbőség. A globális pénzügyi rendszerben, így a befektetési alapoknál, illetve a vállalatoknál lévő hatalmas pénzmennyiség utat talál magának. Amíg a bankok és a pénzpiac más szereplői 0% körüli kamatok kínálnak, úgy a befektetésre váró pénzek a tőkepiacra terelődnek át, felpörgetve így a tőzsdei részvényárak mellett a vállalati tranzakciókat is.

Felmerülhet a kérdés, hogy a nem tőzsdei hazai vállaltok tulajdonosai hogyan profitálhatnak a világban látható és Magyarországra is begyűrűző pénzbőségből. Elvileg egyértelmű a kép: a hitelfinanszírozás növelése (i) gyorsabb fejlesztést vagy (ii) magasabb osztalék kifizetést enged meg, tehát a tulajdonos befektetésének megtérülési idejét, illetve mértékét is növeli, természetesen prudens hitelállomány fenntartása mellett.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a hazai hitelbőség elvi lehetősége nem jelent minden vállalatnak gyakorlati lehívhatóságot: a különböző hitelprogramok („NHP”, „Eximbank exporthitelek”) feltételei korlátotokat támasztanak, illetve alapvetően nem változott meg az alapvetés, hogy a vállalati projekteknek át kell tudni menniük a kereskedelmi bankok kockázat-felmérési folyamatain.

Tulajdonosi szempontból azonban az is igaz, hogy a pénzbőség a vállaltok értékelési szintjének emelkedésével is jár, így azon vállalkozók, akik rövid- vagy középtávon cégtulajdonuk eladásában gondolkodnak, most megfelelő időzítést találhatnak. Persze tekintettel kell lenni néhány, a cég adás-vételekre jellemző körülményre.

A tőkeköltség szerepe a tulajdonosi érték növelésében
Alapvetés, hogy egy magánvállalkozás (mindegy, hogy sarki vegyesbolt vagy milliárd dolláros árbevételű multinacionális vállalat) fenntartható működésének legfontosabb feltétele, hogy mind vevőinek/vásárlóinak/ügyfeleinek, mind pedig tulajdonosának értéket teremtsen (kettős értékteremtés). A tulajdonosi értékteremtés legfontosabb eleme a kockáztatott tőkén elért megtérülés.

A tőkeköltség kiemelt szerepe a tulajdonosi érték növelésében kettős: hatással bír a beruházási, illetve a finanszírozási döntésekre egyaránt; mindkét döntés pedig közvetlen hatással van a vállalat értékére.

julius02

Mi következhet ebből? Az alacsony hitelkamat a vevőket és az eladókat is helyzetbe hozhatja!
A tőkeköltség elmélete alapján a hitelkamatok rég nem látott alacsony szintjének két alapvető következménye van, minden más változatlansága mellett: i) a vállaltok felvásárlásakor a vevőknek egyszerűbb és olcsóbb finanszírozni a bővülést ii) az eladók pedig egy magasabb értékelési szint mellett szállhatnak ki az üzletükből.

Az alábbi ábra a hitelköltség változásának függvényében mutat be egy vállalati értékváltozást.

julius03

A hitelkamatok csökkenésével csökken a tőkeköltség (amellyel a vállalat pénzáramlásait diszkontálva megkapható a cégérték), a tőkeköltség csökkenése pedig a vállalat értékének növekedését eredményezi. Ez így van még akkor is, ha egyébként a vállalat működése és kilátásai nem javulnak. Így, minden más változatlansága mellett, ilyen kedvező hitelkörnyezetben egy jól menedzselt eladási folyamatban magasabb árat tud elérni az eladó.

A 2007-es kamatszintekhez képest (9%-os hitelköltség) mára (közel 3%-os hitelköltség) közel 39%-kal növekedett a példában szereplő vállalat értéke 2015-re, pusztán a hitelkamatok változása miatt. Természetesen a vállalati érték elméleti növelésén túl annak gyakorlati megvalósítására is szükség van: ehhez befektetési szándék, illetve megfelelő információellátottságot, illetve versenyhelyzetet biztosító tranzakciós folyamat is szükséges.

Tehát: Olcsó pénz = Drága vállalatok? Igen és nem! Ami viszont biztos: Olcsó pénz = nagyobb esély a vevő és eladó egymásra találásában!

Heal Partners Kft. (www.healce.com)

Jászkuti Bertalan
Karli Péter
Ügyvezetők



Összes cikk: