Mars-hasáb

Tartalom letöltése (pdf) ▼

 

Ha kapsz, visszaadsz! – 2015. december

2015 áprilisában a NASA vezető kutatója, Ellen Stofan egy fórumon jelentette ki: "Azt hiszem, hogy egy évtizeden belül határozott jeleket találunk a Földön kívüli életre, 20-30 éven belül pedig bizonyítékaink is lesznek"

Játszunk el a gondolattal: Mit gondolhat egy távolról jött marslakó az ügyeinkről? Talán még az életünkben ellenőrizhetjük!

Vállalati filozófiánk alapja, hogy amit mi adni tudunk azt adnunk is kell. Az ünnepi hangulatban megvizsgáljuk a cikkünkben, hogy mely tényezők hogyan hatnak egy ország jótékonysági szintjére: egy főre jutó GDP, jövedelmi különbségek, gyermekvállalási hajlandóság, felsőfokú végzettségűek aránya, vállalati adóterhek mértéke, internet penetráció és az országok Hofstede által megalkotott kulturális dimenziói.

Tények

  • Közeledik a karácsony és az év vége, ami az adományozásban is intenzív időszak. Rendhagyó módon nem egy aktuális vállalati hírre, hanem erre az ebben az időszakban sokakat foglalkoztató témára reflektálunk cikkünkben. A felhasznált adatok fő forrása a Charities Aid Foundation minden évben megjelenő tanulmánya, amiben 135 ország jótékonysági szokásait vizsgálja, mely szerint Magyarország a 72. helyen szerepel. (Forrás: World Giving Index, cafonline.org, nyilvánosságra hozva 2014. november)

Módszertan

Elemzésünkben legyűjtöttük a Charities Aid Foundation (CAF) 135 országának jótékonysági listáját és annak három komponensének (saját kezdeményezésű segítségnyújtás, pénzbeli támogatást nyújtók aránya, szervezett önkéntességgel eltöltött idő) rangsorát és arányszámát. Ezek közül most a pénzbeli támogatást nyújtók arányát fogjuk kielemezni, amihez a Worldbank adatbázisából választottunk az egyes országok jótékonysági szintjeit véleményünk szerint a legjobban magyarázó változókat és a Geert Hofstede kulturális dimenzióit.

A minta elemszáma a változók bevonásával 56 országra csökkent, ám ez is alkalmas lehet bizonyos következtetések levonására. Négy változót azonosítottunk, ami jelentősen befolyásolja az adakozókedvet; ezek együttesen az eltérések 61%-át magyarázzák. Tehát: ha egy ország megfelelő adatai, úgymint (i) egy főre jutó GDP, (ii) Uncertainty Avoidance Index (UAI), (iii) vállalatok adóterhe, illetve (iv) gyermekvállalási hajlandósága ismertek, akkor mintegy 61 százalékos pontossággal lehet megbecsülni az adakozók arányát.

Eredményeink – GDP-t és általános társadalmi bizalmat növelni, vállalkozási környezetet támogatni

Egy főre jutó GDP: A társadalom nagyobb aránya jótékonykodik a gazdagabb országokban. Ez a következtetés feltételezhetően senkit nem lep meg, hiszen kisebb megterhelést jelent egy nagyobb költségvetésből jótékony célra áldozni. Az egy főre jutó GDP 10 000 dollárral történő növelése átlagosan 4,6 százalékponttal növeli az adományozók arányát az egyes országokban, egyéb tényezők változatlansága mellett.

UAI, Uncertainty Avoidance Index: Az UAI értéke jellemzően 0-100 között van, minél nagyobb az értéke annál rosszabbul viseli a társadalom a bizonytalanságot. Az indexben elért 10 pontos javulás (csökkenés) átlagosan 3,5 százalékponttal növeli az adakozók arányát a társadalomban, minden más változatlansága mellett. Ezt a bizonytalanság-kerülés indexet többféleképpen lehet értelmezni: többen adakoznak azokban az országokban ahol (i) támogatják a vállalkozókat (ii) a társadalom hatékonyabban szembe tud nézni a bizonytalansággal (iii) bátrabban vállalnak kockázatot (iv) a szervezetekben sokkal inkább a bizalomra és a szokásokra épülnek a folyamatok, mint a szabályozásra. A fenti értelmezések együttesen magyarázzák az UAI tényezőt.

Vállalkozások adórátája: Minél kisebb adóterheket vetnek ki egy ország vállalatainak eredményére, annál nagyobb arányban adakozik az adott nemzet. Az összefüggés könnyen értelmezhető úgy, hogy ha nagyobb szabadon felhasználható jövedelmet tud realizálni egy vállalkozás a megtermelt eredményen akkor az az egész társadalomban megnöveli az adakozók arányát. Ugyanakkor az is igaz lehet, hogy magas adóterhelés mellett az adózók jobban elvárják az államtól, hogy ezen magas terhekből a civil szférára is több jusson a redisztribúció során. A vállalatok adóterheinek 10 százalékpontos csökkentése átlagosan 4,2 százalékponttal növeli az adakozók arányát.

Gyermekvállalási hajlandóság: Amelyik országban több gyereket vállalnak a családok, ott minden egyéb tényező azonossága esetén (pl. azonos egy főre jutó jövedelem) már kevesebb forrás marad a jótékonyságra, a társadalom kisebb aránya adakozik. Az adatokat tovább vizsgálva azonban az is megállapítható, hogy a nagyobb gyerekszám pozitívan hat az önkéntes segítségnyújtásra. Így a nagycsaládos országok nem feltétlenül kevésbé segítőkészek, mint más nemzetek, csak nem anyagi formában nyújtanak támogatást.

Néhány kiemelt ország megfigyelt változók szerinti adatai

mars2015december

Néhány konkrét ország adata:

  • Az Egyesült Államokban a lakosság közel 70%-a adakozik köszönhetően a magas az egy főre jutó GDP-nek, a relatíve alacsony vállalatokat terhelő jövedelemadóknak, a társadalom jól bizonytalanságkezelési és vállalkozástámogatási attitűdjének.
  • A németeknél a relatíve magas egy főre jutó GDP mellett a lakosság 42%-a adakozik. Vélhetően javulna ez az érték, ha a társadalom működésében nagyobb teret nyerne a bizalom, mint a kötött szabályok, valamint csökkentenék a vállalatok terheit.
  • Magyarországon a lakosság 24%-a ad pénzbeli támogatást; ez akkor javulhatna, ha növekedne az egy főre jutó GDP, a társadalom jobban reagálna a bizonytalan helyzetekre és nagyobb nettó jövedelmet tudnának realizálni a vállalkozások (adóterhek csökkennének). Érdekesség, hogy régiós összehasonlításban (Csehekkel, Lengyelekkel) azt látjuk, hogy nálunk valamelyest nagyobb az adakozási hajlandóság.

Egyéb változókat is megvizsgáltunk, de ezek nem tudták a többi változón felül már magyarázni az adakozás mértékét, ezeket egy táblázatban foglaljuk össze: 

mars2015december2

 

Konklúzió

Összefoglalóan az látszik, hogy igenis komoly mértékben vehetőek rá emberek és az általuk irányított vállalatok a jótékonykodásra, de annak érdekében, hogy ezen akciók ne egyszeriek, hanem folyamatosak, fenntarthatóak legyenek, az egyéneknek/vállalatoknak is kapniuk kell; jólétet (egy főre jutó GDP), rendszerszintű bizalmat (UAI index), redisztribúciós szabadságot (alacsony adóterhek).

 

Köszönjük, hogy olvasta cikkeinket a 2015-ös évben!

Heal Partners Kft. (www.healce.com)

Jászkuti Bertalan
Karli Péter

Ügyvezetők

A Heal Partners Kft.-ről: A Heal Partners Kft. egy független tranzakciós tanácsadó cég, melyet 2009-ben a közép-kelet európai középméretű cégek tőkeellátottságának elősegítésére hoztunk létre. Ügyfeleink elsősorban magántulajdonban lévő vállalatok, magánbefektetők, kockázati tőkealapok. Elkötelezettek vagyunk a minőség iránt, melyet a közel 20 éves befektetési banki és professzionális tanácsadási munkáink közben sajátítottunk el. Fókuszunk: Három kiemelt iparágban (i., Egészségügy/Gyógyszeripar, ii., Telekommunikáció/Média /Technológia, iii., Logisztika /Disztribúció tranzakciós tanácsadási szolgáltatások (cégértékesítés, tőkebevonás, vállalat-felvásárlás, külső finanszírozás bevonása), tranzakciós felkészítés, üzletértékelés, illetve pénzügyi modellezés. Hátterünk: Vezető munkatársaink az elmúlt közel 20 évben a közép-kelet-európai régió piacvezető befektetési bankjainál és vállalati-pénzügyi tanácsadó cégeinél szereztek tapasztalatokat számos nemzetközi projektben. Tagjai vagyunk a Globalscope nemzetközi hálózatának (www.globalscopepartners.com), ami egy pénzügyi tanácsadókat tömörítő nemzetközi hálózat és az országhatárokat átívelő tranzakciók során nyújtott tanácsadásra fókuszál.



Összes cikk: