Mars-hasáb

Tartalom letöltése (pdf) ▼

 Cowboyok vagy aranyásók? –2016. március

 

2015 áprilisában a NASA vezető kutatója, Ellen Stofan egy fórumon jelentette ki: "Azt hiszem, hogy egy évtizeden belül határozott jeleket találunk a Földön kívüli életre, 20-30 éven belül pedig bizonyítékaink is lesznek"

Játszunk el a gondolattal: Mit gondolhat egy távolról jött marslakó az ügyeinkről? Talán még az életünkben ellenőrizhetjük!

A Magyarországot elhagyó multinacionális vállalatok leánycégeit felvásárló befektetők modernkori cowboyok vagy inkább aranyásók? Ennek eldöntését az olvasóra bízzuk, ám a válasz megkönnyítésére a 2016. márciusi Mars-hasábban áttekintjük a 2008-at követő nagyobb tranzakciókat a kivonuló multi cégek és a felvásárlóik szempontjából is: vajon mik voltak a tranzakciós motivációk és sikertényezők? 

Tények

  • A Wallis-csoport veszi meg a Prkatiker barkácsáruház ingatlanjait és az üzemeltetést végző cégben is többségi tulajdonossá válik. (Forrás: index.hu, A Wallis-csoporté lett a Praktiker, 2016.01.21.)

Multik kivonulása a 2008-as válságot követően

A Praktikerhez hasonlóan számos multinacionális cég vonult ki teljesen Magyarországról és értékesítette cégét 2008 óta. A 2016 márciusi Mars-hasáb fókuszában a tevékenységüket teljesen felszámoló, nemzetközi hátterű cégek lesznek és nem szentelünk külön figyelmet a (i) gyárbezárásoknak (Danone, Pepsi), (ii) ingatlanértékesítéseknek (Baumax), illetve a (iii) csődöknek (Bricostore). A következő fejezetekben megvizsgáljuk, hogy milyen okból vonultak ki az elmúlt években multinacionális cégek, majd a felvásárlókat és motivációjukat járjuk körbe. 

Kép1

Kivonulások okai

Alapvetően három csoportra oszthatjuk az okokat, amiért a külföldi háttérrel rendelkező cégek elhagyták az országot:

  1. Anyavállalati probléma/ Stratégiaváltás: gyakran a kivonulások legfőbb oka az anyavállalatoknál keresendő, így a kockázatosabb kelet-európai cég sikeresen is működhet mégis értékesítésre kerül. Ilyen lehet az anyavállalat csődjét követően a Praktiker értékesítésének az esete, vagy a Sanoma Média eladása, ahol a cégcsoport stratégiájában a televíziós terjeszkedés került előtérbe a magyarországi portfóliójával szemben. De hasonló volt a helyzet, amikor a nyereséges Traspoint International (a finn államvasutak logisztikai cége) értékesítette magyarországi lányát, mert a meglévő észak-európai piacaira kíván fókuszálni. Szintén nyereségesen működött értékesítését megelőzően a Provimi Pet Food és az Eispro is.
  2. Helyi céggel van probléma: Előfordulhat, hogy az anyacég támogatná a magyarországi jelenlétet, de a helyi operáció nem teljesíti a felé támasztott pénzügyi elvárásokat. Számos ilyen esetben felszámolással szűnik meg a tevékenység, de ha a sikertelenség oka, hogy a multinacionális struktúrában a helyi cég nem tud eléggé rugalmasan alkalmazkodni a helyi sajátosságokhoz, akkor egy cégértékesítés is lehet a kivonulás formája. Ez történt az Office Depot esetében is. 
  3. Kiszámíthatatlan magyar gazdasági és szabályozói környezet és/vagy az ország pici mérete: a pénzügyi válságot követően számos országban rendkívüli gazdasági intézkedéseket hoztak, változtak korábbi támogatások és különadókat vezettek be. A politikai környezet dinamikusan változó tényező egy vállalat számára, amelyhez alkalmazkodnia szükséges. Az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikája számos ilyen kivonulást indukált például a közszolgáltatások területén. Egyes esetekben pedig az motiválja az országból való távozást, hogy nem sikerül az adott országban akkora piacot megszerezni, amelyen már gazdaságosan lehetne működtetni az adott leánycéget. Számos kisebb bank, benzinkúthálózat és a fenti motivációk miatt hagyta el az országot.

A fentiekből is látszik, hogy jellemzően, az anyavállalat problémái, vagy a stratégiájának megváltozása kapcsán kerül a legtöbb leánycég értékesítésre.

     

    Felvásárlók típusai és motivációi

    A kivonuló multik vevőinek három fő kategóriáját azonosítjuk:

    • Helyi pénzügyi befektetők: Ilyen például a Wallis Group vagy a Centrál Fund. Helyi független, tőkeerős szereplők, akik ismerik a helyi piaci sajátosságokat, tudnak menedzsment csapatot felállítani és megfelelően rugalmasak. Szívesen vesznek részt az ilyen vállalatértékelési szempontból kedvező kivonulási helyzetekben. Gyakran helyi szemléletben alakítják át az átvett cégek marketing és sales kiadásait, illetve egyéb jelentős költségcsökkentési lépéseket tesznek. Az ezen befektetőknek kedvező tipikus tranzakciós helyzet amikor az eladásra kerülő helyi jelenlét több típusú tevékenységet ölel fel, de időzítési kényszerek miatt ezen tevékenységek szétválasztása és külön-külön értékesítése nem merül fel. 
    • Helyi stratégiai befektetők: ilyen például a Trans-Sped cégcsoport, illetve a bankok és benzinkutak felvásárlói (pl. Erste Bank, MOL). Ők az előző tulajdonoshoz képest a helyi kapcsolatrendszerük, szakértelmük, meglévő piacaik és értékesítési csatornáik által elérhető szinergikus értékteremtésen keresztül érhetnek el többletet. Az ezen befektetőknek kedvező tipikus tranzakciós helyzet, amikor az eladásra kerülő helyi tevékenységben iparági problémák, illetve konszolidációs kényszer lép fel.
    • Magyar Állam cégei: Néhány, stratégiailag kiemelt szektorban (energetika, pénzügyi szolgáltatások, távközlés) 2010 óta számos tranzakcióban vevőként szerepelt a Magyar Állam is. A MOL egy részének visszavásárlása orosz tulajdonosoktól, az EON gázkereskedő- és tározói kapacitásainak felvásárlása, az Antenna Hungária többségi tulajdonának felvásárlása esetében az állam a szabályozói eszközrendszerén túlmutató befolyás megszerzésére törekszik. 

     

    Jövőbeli trendek

    Az elmúlt évek nagyobb tranzakciószáma lehetővé tette a „kivonuló multi” típusú tranzakciók elemzését. A jövőben is elő fog fordulni, hogy nagy multinacionális cégek elhagyják hazánkat, de ezeknek a tranzakcióknak a volumene várhatóan csökken. Ennek legfontosabb okaként a 2008-as válság hatásának távolodását említhetjük, mely eredményeként nem csak az anya- és leányvállalatoknak kell kevésbé nehéz gazdasági körülmények között gazdálkodnia, hanem a politikai és a gazdasági vezetőkön is kisebb lesz a nyomás, hogy a magáncégek jövedelem elvonásán keresztül teremtsenek többletfinanszírozást kiadásaikra. A külföldi tulajdonosok változóban lévő mozgásirányára példa, néhány közelmúltbeli tranzakció, amikor multinacionális cégek felvásárlás útján léptek piacra: az Aryzta AG (Fornetti) , UPS (Cemelog), Karlovarské Minerální Vody Csoport (Szentkirályi és Theodora).

     

    Mi a sikeres felvásárlások titka?

    A mi szempontunkból legizgalmasabb kérdés, hogy milyen tranzakciókat szülnek azok a szituációk, ahol anyavállalati problémák/stratégiaváltás vagy a helyi cég problémái állnak a háttérben. Ekkor legtöbbször magánbefektetők a potenciális érdeklődők, állami befolyás ritkán érvényesül a tranzakciós folyamatban. Annak ellenére, hogy magánszereplők állnak a tranzakciós folyamat mindkét oldalán, mégis vannak ezen helyzeteknek sajátosságai, amit érdemes áttekinteni.
    Multinacionális eladások esetén a nem pénzügyi megfontolások (pl. gyorsaság, tranzakciós struktúra, kockázatvállalási hajlandóság, bankkapcsolatok) előtérbe kerülnek a vételárral szemben, mert az eladó oldali döntéshozók számára az összvállalati stratégia végrehajthatósága fontosabb szempont lehet, mint az aktuális eladási ár. 
    Fentieknek megfelelően, a gyorsaság, rugalmasság a tranzakciós struktúrában, kockázatvállalási hajlandóság, bankkapcsolatok megléte segíti a vevőket egy pénzügyileg kiemelten sikeres tranzakció lebonyolításában, mivel aki ezen tényezők birtokában van, sokszor minimális versenyhelyzetben képes a tranzakciót lebonyolítani. A fenti tulajdonsággal rendelkező befektetők nem csak a cikkben tárgyalt multinacionális cégek kivonulásakor fellépő tranzakciós helyzetekben lehetnek sikeres vevők, hanem számos egyéb tranzakció kapcsán is előnyt élveznek még akkor is, ha jóval kisebb mértékben.

     

    Heal Partners Kft. (www.healce.com)

    Jászkuti Bertalan
    Karli Péter

    Ügyvezetők

    A Heal Partners Kft.-ről: A Heal Partners Kft. egy független tranzakciós tanácsadó cég, melyet 2009-ben a közép-kelet európai középméretű cégek tőkeellátottságának elősegítésére hoztunk létre. Ügyfeleink elsősorban magántulajdonban lévő vállalatok, magánbefektetők, kockázati tőkealapok. Elkötelezettek vagyunk a minőség iránt, melyet a közel 20 éves befektetési banki és professzionális tanácsadási munkáink közben sajátítottunk el. Fókuszunk: Három kiemelt iparágban (i., Egészségügy/Gyógyszeripar, ii., Telekommunikáció/Média /Technológia, iii., Logisztika /Disztribúció tranzakciós tanácsadási szolgáltatások (cégértékesítés, tőkebevonás, vállalat-felvásárlás, külső finanszírozás bevonása), tranzakciós felkészítés, üzletértékelés, illetve pénzügyi modellezés. Hátterünk: Vezető munkatársaink az elmúlt közel 20 évben a közép-kelet-európai régió piacvezető befektetési bankjainál és vállalati-pénzügyi tanácsadó cégeinél szereztek tapasztalatokat számos nemzetközi projektben. Tagjai vagyunk a Globalscope nemzetközi hálózatának (www.globalscopepartners.com), ami egy pénzügyi tanácsadókat tömörítő nemzetközi hálózat és az országhatárokat átívelő tranzakciók során nyújtott tanácsadásra fókuszál.



    Összes cikk:

    1.       Alacsony kamatkörnyezet: mely leginkább az európai gazdasági kilábalás következményeként várható. Ennek következtében nem várható drasztikus visszaesés a nagyobb méretű és hitelből finanszírozott felvásárlásokban, ahol az alacsony kamatoknak jelentős élénkítő hatása van (lásd Olcsó pénz = drága vállalatok című korábbi írásunkat).

    2.       A középméretű magyar vállalkozások tranzakciós aktivitása lassan növekszik: A 80-as és 90-es években alapított családi vállalkozások közül egyre több ér el olyan méretet, amely külföldi érdeklődők számára is érdekes lehet. Ezzel párhuzamosan az alapítók életkora miatt egyre inkább előtérbe kerül a cégutódlás kérdése, amelyre a vállalat értékesítése természetesen csak az egyik megoldás; egyre több jó példát látunk itthon is arra, hogy az adott vállalatok irányítását a család fiatalabb generációja veszi át. (lásd A családban az erő című korábbi írásunkat). A keresleti oldalon kiegyenlítetten szerepelhetnek a belföldi és a külföldi befektetők. Ezt a befektetői aktivitást erősítheti az alacsony hitelkamat-környezet, illetve bizonyos iparágakra jellemző néhány konszolidátor (akár hazai családi vállalkozás, akár külföldi tulajdonos) növekedési ambíciója (lásd Iparági dinamikák: online piacterek versus magánegészségügyi szolgáltatások és A kishal is megeheti a kishalat című korábbi írásainkat).

    3.       A Jeremie alapok aktív első féléve várható: A jelenlegi Jeremie alapok befektetési időszaka májusig meghosszabbításra került, de új pályázatok kiírásáról még nem lehet biztosat tudni.

    4.       Angyalbefektetők megerősödése: Folyamatosan nő azon befektetők száma a magyar piacon, akik egy sikeres vállalat-értékesítés után új szerepben, befektetőként igyekeznek hasznosítani tapasztalataikat és megszerzett tőkéjüket. A Jeremie alapok befektetési időszakát követően a kisebb méretű adásvételek és a korai fázisú finanszírozások csökkenő keresletét részben áthidalhatja az angyalbefektetők térnyerése.

    5.       Növekvő tranzakciós volumen az magánegészségügyi szolgáltatók szegmensében: a közép-kelet-európai régióban a növekvő magán egészségügyi költések aránya, a kedvező értékelési szorzószámok ösztönzőleg hatnak mind a helyi konszolidátorok, mind a nemzetközi csoportok és kockázati-tőke alapok aktivitására.

    6.       Szoftver szegmens arányának további növekedése várható a TMT szektorban: A telekom és infrastruktúra tranzakciók mérsékelt ütemű folytatódását várjuk. Egyértelműen növekvő trend várható az új üzleti modellekhez kapcsolódó trendi technológiai (elsősorban szoftver) vállalkozások adás-vételénél kiemelten magas értékeltség mellett.

    7.       Logisztikai szegmensre a helyi szereplők erősödése mellett kedvező exit lehetőségek jellemzőek. A közép-kelet európai régióban néhány helyi szereplő várhatóan 2016-ban is aktívan fogja használni a felvásárlás általi bővülést. A kedvező értékeltségi szintek pedig az eladó oldal motivációját is tovább erősíthetik.