Egy lépést hátra, kettőt előre – A magyar magánegészségügy a 2023-as számok tükrében

Bevezetés

Folytatva sorozatunkat, magánegészségügyi áttekintőnk idei kiadásában is igyekszünk átfogó képet adni a szegmens aktuális helyzetéről. Riportunk továbbra is a szektor legnagyobb szereplőinek teljesítményén alapul, ugyanakkor frissítjük piacméretre vonatkozó becslésünket is.

Előző kiadványunkban az aktuális piaci trendre a lassú lendületvesztés jelzős szerkezetet használtuk. Ennek fényében az elmúlt 12 hónapot ugyanúgy lassú, fokozatosság jellemezte, de most immár a talpra állás a jellemző trend. A 2022-es év végi rossz piaci környezet még tovább gyűrűzött a következő év első felére, de a piaci eredményeket látva a magánegészségügy összességében túl van a gyengülő kereslettel jellemzett időszakon, és újra a növekedés felé vette az irányt. Persze nem egyformán igaz ez a szektor minden szereplőjére, mert a differenciálódás is tovább zajlik. Ez az új növekedési pálya ugyanakkor együtt járt a profitabilitás további gyengülésével.

Gazdasági környezet

A makrogazdasági környezet javult a 2022-es évhez képest, azonban továbbra sem a legkedvezőbb a magánegészségügyi piac számára. 2022-ben nagy figyelemmel követték az iparági szereplők az infláció és az energiaárak változását, mivel ezek jelentősen befolyásolják a keresletet és a költségeket. Mind az infláció, mind az energiaárak jelentős csökkenésen mentek keresztül, ami komoly terhet vett le a magánegészségügyi szereplők válláról, azonban a hosszú távú szerződések miatt ez a hatás differenciáltan jelentkezett különböző szereplőknél. Az előző években jelen lévő magas infláció és az általános szakemberhiány miatt azonban a költségoldali nyomás folytatódott, hiszen a szakemberekért folytatott verseny továbbra is erős. A szolgáltatók közötti differenciálódás is elsősorban abban jelentkezik, hogy ki hogyan tudja kompenzálni a magas bérinfláció hatását akár az árazás, akár egyéb költségek, akár a javuló méretgazdaságosság révén.

Ami a talpra állást segítette és segítheti a jövőben az a kereslet javulása, ami ebben az évben ha lassan is, de elindult köszönhetően a vásárlóerő 2023 második felében kezdődő talpra állásának. Ezt a tendenciát összevetve az általános fogyasztási statisztikákkal úgy tűnik, hogy a visszarendeződés kicsit gyorsabban történik a magánegészségügyben, mint más fogyasztási szektorokban. A magánegészségügyi kereslet stabilizálódása, enyhe élénkülése rávilágít arra, hogy ezen kiadásokra továbbra is igaz, hogy nagyon alapvető fogyasztási jószágként viselkednek, gyengébb jövedelmi viszonyok között is stabilabb a kereslet, mint az átlagos fogyasztási cikkeknél. Ami az utóbbi 12 hónap legfőbb tanulsága ugyanakkor, hogy ezen költéseket is tudják a páciensek rövidebb ideig halasztani, tehát nagyobb keresleti sokkok esetén érdemes a szolgáltatóknak felkészülni a kereslet ingadozására, de úgy tűnik hogy ezek a jelenségek inkább átmeneti jelleggel jelentkeznek az egészségügyi piacon.

Szabályozási környezet

Szabályozói szempontból az elmúlt időszak kiemelt témája az állami egészségügyben végrehajtott reformok, illetve az állami és magánellátás összehangolásának előkészítése volt. Ez utóbbi kicsit meglepő, de nem logikátlan fejlemény, különösen a 2021 óta több faktor (új szolgálati jogviszony, hálapénz megszűntetése, COVID miatti ellátási nehézségek, bázis alapú finanszírozás) által megtépázott, a korábbinál jóval alacsonyabb teljesítményre képes állami egészségügyet tekintve. Ugyanakkor az állami és magán szolgáltatók kiegyensúlyozott versenye a NEAK finanszírozott szolgáltatásokért nem egy gyors sprintben elérhető cél. A szektorsemlegesség belengetése így sokkal inkább tűnik egy maratonfutás első lépéseinek.

Az egészségügyi szabályozáson kívül is voltak jelentős hatású fejlemények. Az egészségügyben is tíz-húszezer munkavállalót érintő KATA-szigorítás volt talán a legjelentősebb, ami elsősorban a másodállású szakszemélyzetet alkalmazó szolgáltatóknak volt húsbavágó. Mivel ezek között sok állami szereplő is volt, ezért a magánszolgáltatókra nehezedő költségnyomáson túl a bezáró kórházi osztályok, szünetelő ellátások folyamatosan olvasható hírei és ezzel az állami ellátás hozzáférhetőségének romlása is a következmények között volt.

Tovább feszítette a húrt az év vége felé megjelenő, az egészségügy átalakítását megcélzó szabályozási csomag. A rossz hangulatot leginkább az orvosok állami ellátásba kényszerítésének javaslata okozta, de szó esett a szociális ellátórendszer, a háziorvosi és ügyeleti ellátás átszervezéséről, laboratóriumok központosításáról, illetve az orvosok teljesítményalapú bérezéséről is, ami belengette a fizetéscsökkentés lehetőségét is. A bérezés pedig nem csak az orvosok, hanem a szakdolgozók számára is sarkalatos pont. Utóbbiak esetében az alapbéremelés régóta várt, 2023 második felében esedékes első lépcsője némi enyhülést hozott, de a megemelkedett munkaerőhiány napról napra égetőbb kérdéssé válik. Ezek a fejlemények mindenesetre kettős hatással voltak a magánegészségügyre. Egyrészt számos intézkedés növelte a költségnyomást, de ami talán ennél is fontosabb, hogy rontotta az állami szektor versenyképességét, ami viszont erősítően hatott a magánszolgáltatások iránti keresletre.

Egyes magánszolgáltatóknak problémát jelenthet a NEAK finanszírozás rohamos elértéktelenedése. A növekvő infláció és bérek mellett a NEAK finanszírozás nominálisan változatlan maradt, ennek következtében egyre kevesebbet ér, ráadásul a magánszereplők nem kapnak bérkiegészítést. Így a nagy kérdés az, hogy mire a szektorsemleges finanszírozási maraton utolsó méteréig elérünk, mi marad a NEAK finanszírozott magánellátások ma ismert köreiből.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a szabályozási környezet és az állami ellátórendszerben tapasztalható anomáliák az orvosokat és a szakdolgozókat lassan, de biztosan terelik a magánegészségügy felé. Az egyre nehezebb helyzetben lévő közellátás miatt pedig növekvő betegtömeg áramlik a privát szektorba. A kulcskérdés azonban az, hogy a jelenlegi makro környezetben mennyire tud nőni a fizetőképes páciensek köre. Ebben láttunk egy lassú fordulatot az elmúlt 12 hónapban.

A fenti tényezők mellett a szabályozás növekvő bizonytalansága a tőkeellátottság oldaláról is nehezíti a magánegészségügyi szereplők helyzetét. Az elmúlt 2 évben ugyanis érdemben csökkenő befektetői érdeklődést tapasztaltunk a szektor irányában, márpedig középtávon az iparág biztos fejlődéséhez külső tőkének is rendelkezésre kell állnia. Azért ezen a fronton is láttunk pozitív fejleményeket: a Liv Hospital képében új, jelentős külföldi szereplő is felbukkant a piacon és a magyar magánbefektetők közül is akadtak aktívak.

Legnagyobb szereplők

Előző évi kiadványunkban levő felosztást követve idén is külön listán vettük számításba a fekvő- és járóbetegellátást nyújtó, a diagnosztikai illetve a fogászattal foglalkozó szolgáltatókat.

• Járó és fekvő ellátás

A járó- és fekvőbeteg ellátók toplistájára ez alkalommal 1,6 milliárd Ft feletti árbevétellel lehetett felkerülni, ami nem sokkal magasabb, mint a tavalyi határ. Bár néhány cég esetében a pénzügyi adatok még nem voltak elérhetők riportunk írásakor, az kijelenthető, hogy a 2023-as üzleti év a korábbiaknál továbbra is jóval lassabb növekedés éve volt. Ha néhány nagy trendet akarunk kiemelni, akkor szembetűnő a nagy szolgáltatók jelentős lassulása, a legalább 5mrd Ft árbevételt elérők (TOP9) ligájában az egyszámjegyű vagy 10% körüli növekedési ráták a leggyakoribbak és csak 3 szereplő lóg ki felfelé a mezőnyből (BEK, Dr. Rose és Wáberer). A már a tavalyi riportban is említett keresletcsökkenés markánsan jelenik meg ezekben az adatokban és 2023-ban akvizíciók sem nagyon erősítették a nagy szereplők növekedését. Bár a Tritonlife Csoport végrehajtott egy jelentős felvásárlást a Fresenius dialízis üzletével kapcsolatban, ez csak átmeneti növekedést hozott, hiszen 2024 elején ezt az üzletet a Tritonlife értékesítette is a magyar államnak. Pont emiatt a fejlemény miatt is szerepeltetünk két adatot a Tritonlife-ra: dialízis üzlettel és anélkül.

Érdekes látni ugyanakkor, hogy az 5mrd Ft-nál kisebb árbevételű cégeknél több olyan szereplő is van, amely messze az átlagos növekedési ráta felett teljesített 2023-ban. Itt vélhetően azt láthatjuk, hogy az egyre sűrűbbé váló közepes szegmensből, ahol a 1–2mrd Ft árbevétel a jellemző, azon cégek jelentek meg nagyobb számban a TOP25-ös listánkon, akik kiemelkedő növekedésüknek köszönhetően tudtak ezen csoport élén végezni.

Statikusan vizsgálva az élmezőnyt, továbbra is megállapíthatjuk, hogy a korábban tipizált szolgáltatói csoportok továbbra is jelen vannak a piacon. Az országosan is kiemelkedő jelentőségű szolgáltatók csoportját a TOP4 szereplő alkotja. Itt az Affidea már nem nagyon tudta szerepét megőrizni, ami a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások állam általi beszervezése után valószínűleg még inkább igaz lesz. A TOP4-et követő csoportban továbbra is a specialisták dominálnak (Maternity, Emineo, Focus-Med), de ennek a csoportnak az élén egyre markánsabban emelkednek ki a ma még kicsit kisebb generalisták (Swiss, Dr. Rose, Duna Medical). Fontos új fejlemény, hogy immár ennek a második csoportnak a jelentős zászlóvivője a legnagyobb önálló, vidéki szolgáltató a Kardirex is, reprezentálva ezzel a vidéki magánegészségügy rohamos fejlődését. A már említett, 1-2mrd Ft-os árbevételű mezőny egyre masszívabb és sűrűbb, ezen csoportnak csak az éllovasai tudnak megjelenni a TOP25-ös listánkon.

Eredményesség szempontjából viszonylag egységes a kép a fent említett csoportoktól függetlenül. 2023 a csökkenő profitabilitás éve volt, az EBITDA marginok 3-5 százalékponttal szinte minden szolgáltatónál alacsonyabbra kerültek az előző évhez képest. Üdítő kivételek jellemzően azok közül kerülnek ki, akik növekedésben is átlag felett produkáltak (ilyen például a Dr. Rose, a Wáberer és a Kardirex) vagy teljesen egyedi piaci szegmensben működnek, mint a FirstMed.

• Labor és diagnosztika

A járó-fekvő listán jelenlévőkhöz képest a labor-diagnosztikai szereplők nem sokkal, de kisebb árbevétel növekedést tudtak felmutatni, illetve profitabilitásuk is nagyobb ütemben csökkent. Ez a lista azonban nem annyira széleskörű, ezért egy nagyobb szereplő rossz teljesítménye jelentősen befolyásolhatja a növekedési ütemet. A listánkon is jól látszódik, hogy a covid specialisták egyre inkább szorulnak vissza a piacon, a Smart Hospital bevétele 2023-ban az előző évinek egyötöde, míg a WhiteLab-ról egyelőre nincs adatunk.

Az egyéb diagnosztikai szolgáltatók egyenletes ütemben tudtak tovább növekedni, de külön kiemelendő a Spektrum-Lab egy év alatt elért 87%-os árbevétel növekedése, ami jól mutatja a 2021-ben indult cég kiemelkedő teljesítményét, amivel 2023-ra már sikerült a TOP10 labor-diagnosztikai cég közé kerülni. Ezen kívül a toplistánkon szereplő cégek átlagos növekedési és profitabilitási mutatói nem sokkal maradnak el a járó- és fekvőbeteg ellátást nyújtó cégektől.

Korábban az állam által belengetett központosítás a labor és képalkotó diagnosztika terén is azzal fenyegetett egyes nagy szereplőket, hogy jelentős NEAK finanszírozott volument veszítenek el, de ez a változás a képalkotó diagnosztikában egy évre, a labordiagnosztikában bizonytalan időre halasztásra került. Ezzel együtt továbbra is jelentős bizonytalanság uralkodik a labor-diagnosztikai szereplőknél, hiszen egy ilyen döntés jelentős piacalakító hatással bír. Az állam által tervezett átalakítások lebegtetése mellett ugyanakkor további jelentős magánberuházások vagy cég adásvételek kevéssé várhatóak.

• Fogászatok

Végül, de nem utolsó sorban vizsgáltuk a legnagyobb magyar tulajdonban levő fogászatokat is. 2023-ban több, mint 2 milliárd forintos árbevételre volt szükség a TOP10-es listánkra való felkerüléshez. A három listánk közül, a fogászatin figyelhető meg a legnagyobb növekedés az előző évhez képest, valamint ez az egyetlen, ahol a profitabilitás jelentősen tudott javulni. 2023-ban már, ahogy a többi szektorban is, teljesen elmúlt a covid hatás és a fogászati szereplők listáját újra a fogászati turizmussal foglalkozó szolgáltatók uralják.

Az elmúlt évek hektikus változásaira nem egyformán reagáltak a cégek, így a most visszaépülő piacon a TOP10 szereplők köre nagyrészt változatlan maradt, azonban a sorrendben jelentős átrendeződés történt. Az élen helycsere volt, így az idei listánk első helyét a Helvetic Clinics szerezte meg. Az esetek többségében azok a szereplők, akik rosszabb helyet foglalnak el az előző évhez képest átlag alatti növekedést értek el, illetve a profitabilitásuk is jelentősen az átlag alatt volt, ami alátámasztja gondolatunkat, miszerint voltak akik jobban reagáltak az utóbbi évek turbulens változásaira.

A fogászati turizmus mellett továbbra is fontos a helyi betegek megtartása a turizmusra fókuszáló cégeknek is. Azonban a helyi piacra fókuszáló legnagyobb szereplő meglepően jól tartják helyüket a toplistánkon.

Összességében a külföldi kereslet visszaépülése révén a top fogászatok átlagos növekedése jelentősen meghaladja a járó- és fekvőbeteg intézményekét, míg a helyi páciensekre fókuszáló legnagyobb szereplők véleményünk szerint elsősorban a konszolidáció révén tudták tartani a lépést a növekedésben.

Piacméret

A legnagyobb magánszolgáltatók növekedéséről sokat tudunk, a szolgáltatók iránti kereslet nő és egyre többször merül fel a kérdés, hogy pontosan mekkora üzleti szegmensről beszélünk. Riportunk zárásaként tavalyi piacméret becslésünket frissítettük.

Idén is a KSH részletesebb, a teljes egészségügyi költésről szóló statisztikáit vettük alapul és ebből a magánfinanszírozású járó- és fekvőbeteg ellátásra vonatkozó költéseket válogattuk ki. Mivel ez az adatsor most 2021-ig érhető el, ezért a 2022 és 2023-as számokat becsléssel, a top szolgáltatók növekedési rátáinak figyelembevételével becsültük meg. Ez alapján a szektorba menő magánköltések összege 2023-ban elérhette a 600 milliárd forintot. Szintén igyekeztünk megbecsülni, hogy milyen értékű ellátás történt magánszolgáltatóknál, amit NEAK kasszából finanszíroztak, mivel ezen ellátások is a magánszolgáltatók által „leadott” teljesítmény részei. Ezeknél a becsléseknél persze beleütközünk abba a kérdésbe is, hogy valójában kit tekintünk magánellátónak. Definíciótól függően 250 – 350 milliárd forint körül lehet ezen költések összege (ugyanezt a Lantos Csaba-Kiss Borbála szerzőpáros 2018-re 250 milliárd forintra becsülte, tehát valamennyi növekedés van ebben a szférában is, ha nem is nagyon sok).

Az előző évhez képest a TOP 25 járó- és fekvőbeteg ellátók aránya teljes piachoz képest nem változott nagy mértékben. Mindössze 0,9%-kal tudta növelni részesedését a magánegészségügyi piacnak ez a része, azonban egy ilyen nehéz évben sem szakadt meg a legnagyobb szereplők térnyerésének sokéves trendje.

A fentieket összesítve, becslésünk szerint a magántulajdonú egészségügyi szolgáltatók 2023-as összteljesítménye meghaladhatta a 900 milliárd forintot, aminek 2/3-a magánzsebekből, 1/3-a pedig a NEAK kasszából került finanszírozásra.

Összegzés

Ahogy azt előző riportunkban is jeleztük, 2022 (beleértve 2023 első felét is) a megtorpanás éve volt. Ezzel együtt a különböző magánegészségügyi szolgáltatók között differenciálódás történt. Ez azt jelenti, hogy egyes szolgáltatók jobban alkalmazkodtak a változó körülményekhez, innovatívabbak voltak, vagy magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtottak, míg mások kevésbé voltak sikeresek. Ennek eredményeként a piacon megnőttek a különbségek egyes szolgáltatók között.

Az elmúlt másfél év tapasztalatai rámutattak arra, hogy Magyarországon a magánegészségügyi szektor nagyon érzékeny a gazdasági ciklusok változásaira, ami a magas out of pocket arány miatt van. Az emberek jelentős része közvetlenül saját zsebből fizet az egészségügyi szolgáltatásokért, nem pedig biztosítással vagy olyan előtakarékoskodással, mint a pénztárak. Az igazi megoldás a helyzet javítására a finanszírozási mix jelentős átalakítása lenne. Ez magában foglalhatná a biztosítási rendszerek megerősítését, több állami támogatás bevonását vagy más alternatív finanszírozási megoldások bevezetését, amelyek csökkentenék az emberek közvetlen költségeit és stabilabb pénzügyi alapot biztosítanának a magánegészségügyi szolgáltatók számára.

Összességében tehát a magyar magánegészségügyi szektor az elmúlt időszakban komoly kihívásokkal nézett szembe, de a gazdasági helyzet javulása és a vásárlóerő fokozatos  növekedése 2024-ben újra növekedési pályára állíthatja a szektort, aminek előszelei már 2023-ban érezhetők voltak. Az újraindulás ugyanakkor egy új helyzetben történik. Míg az elmúlt 5 év inkább egy extenzív növekedési fázis volt jelentősen növekvő kapacitások kiépülésével, addig az előttünk álló időszak szerintünk kicsit más fajta versenyt fog hozni. Az infrastruktúra egyre kevésbé tűnik szűk keresztmetszetnek, így azt várjuk, hogy a növekedési versenyben egyre jobban előtérbe kerülnek a minőségi és hatékonysági jellemzők. Ha még előrébb tekintünk, a hosszú távú stabilitás és növekedés érdekében szükség lesz a finanszírozási struktúra átalakítására, hogy csökkenthetőek legyenek a gazdasági ciklusok hatásai és a teljes egészségügyi rendszer nagyobb hatékonysággal működjön. Véleményünk szerint 2024-ben a növekedési szint meghaladja majd a 2023-as szintet és a piaci adásvételek is visszatérhetnek, ami a szektor további konszolidációját is erősítheti.