Bevezetés
2022 után a válságról, 2023 után a reményről írtunk, 2024 viszont valami egészen másról szólt. Tavaly azt jósoltuk, hogy a növekedés újraindul, a szereplők alkalmazkodnak és a magánegészségügy megtalálja az új egyensúlyt. Ez most részben igazolódott, de közben az is kiderült, hogy ez az út kicsit hosszabb, mint gondoltuk és a piac már nem ugyanaz, mint korábban.
A 2024-es év nem hozott különösebb sokkot, nem kellett újraírni a játékszabályokat és ez már önmagában pozitívumként értékelhető. A szereplőknek volt idejük visszatérni az alapokhoz, stratégiát tisztítani, portfóliót rendezni, működést racionalizálni.
Ebben a kiadványban, ahogy eddig is, nemcsak számokat mutatunk, hanem értelmezni is igyekszünk azokat. Egy biztos. A magánegészségügy már nem abban a start-up jellegű fázisban van, ahol a fák akár az égig nőhetnek, hanem egyre inkább érett, de versengő piac. Ez pedig új típusú döntéseket és gondolkodást kíván meg a szolgáltatóktól.
Gazdasági környezet
2024 gazdasági szempontból egy kicsit több kiszámíthatóságot hozott, mint az elmúlt évek turbulens időszakai. Az iparágban élők biztosan nehéz évnek élték meg, de külső szemlélőként mindenképpen az előzőekhez képest stabilabb környezetet láttunk. A szektor egyfajta „normál működésbe” kapcsolt.
Az infláció ugyan visszahúzódott, de ez inkább statisztikai megkönnyebbülés, mint valódi fellélegzés, ugyanis a lakosság pénzügyi tartalékait már jócskán felemésztette az előző évek áremelkedése. A vásárlóerő gyengélkedése pedig akkor is érezhető a magánegészségügyi piacon, ha közben az ellátások döntő része továbbra is létszükséglet. A kisebb, rutinszerű szolgáltatásokat még sokan megfizetik, de a nagyobb értékű, halasztható beavatkozásoknál továbbra is megfigyelhető a „majd jövőre” attitűd. Mindezek mellett az orvosi bérek továbbra is emelkednek.
A kamatkörnyezet ugyan elkezdett lazulni, de a tempó visszafogott, a beruházási pszichológia még továbbra is kedvezőtlen. Egyelőre kevés az olyan szereplő, aki új rendelők, kapacitások vagy technológiák irányába mozdulna el. Bár a finanszírozási feltételek javultak, messze nem nevezhetők ösztönzőnek, de a legtöbb iparági szereplőnek inkább a kereslettel kapcsolatos bizonytalanságok jelentik a fő ellenérvet a fejlesztésekkel szemben. A legtöbb magánegészségügyi szereplő inkább portfólió tisztogatásban, szolgáltatási struktúra finomhangolásban vagy költséghatékonysági lépésekben gondolkodik. Új beruházási vagy akvizíciós hullám egyelőre nem indult el.
Bár a 2024-es üzleti évre nem jutott újabb látványos, külső sokk, a 2024-es év ettől még nem lett látványosan pozitív. Sokan, sokféle előnnyel és hátránnyal manővereztek a piacon, voltak, akik jobban teljesítettek és voltak, akik kevésbé. A legnagyobb tanulság talán az, hogy a növekedés már nem automatikus, a profitabilitásért keményen dolgozni kell. Ez a helyzet most már nem csak átmeneti, hanem a „normális” új formája.
Szabályozási környezet
A magánegészségügy 2024-ben is megtartotta jól ismert státuszát: ott van a magyar egészségügyi rendszer térképén, de nem a középpontban. A szabályozási környezet összességében nem változott érdemben, viszont nem is romlott, ami a korábbi évek kiszámíthatatlanságához képest, már önmagában is jó hírként értelmezhető.
Az állam továbbra sem törekszik arra, hogy stratégiai szinten bevonja a magánszolgáltatókat a közellátásba. Az állami egészségbiztosító (NEAK) továbbra is elsősorban a meglevő szerződések fenntartására fókuszál. Ez egy meglehetősen szűk szegmense a teljes ellátási spektrumnak és nem is a klasszikus „win-win” együttműködés terepe. Az irány a jelenlegi kommunikáció alapján világos: a magánszolgáltatók alapvetően önálló szereplők maradnak és továbbra is elsősorban magánpiaci bevételekből kell boldogulniuk.
Ahol viszont változás érzékelhető, az az egészségbiztosítási piac, mert itt a növekedés továbbra is dinamikus. Az egészségbiztosítással rendelkezők száma a Mabisz adatai szerint 2024-ben már meghaladta az 1,1 millió főt, akik közül a többség (98%) céges keretek között veszi igénybe az említett biztosítást. Ez nem csupán azt jelenti, hogy egyre többen hajlandók fizetni a kiszámítható, magasabb színvonalú ellátásért, hanem azt is, hogy a biztosítók, köztük komoly nemzetközi szereplők, stratégiai terjeszkedési lehetőséget látnak ebben a szegmensben. A vállalti biztosítások terjedése még azért különösen pozitív a piac középtávú fejlődésére nézve, mert új forrást von be a kereslet támogatására, hiszen az új egészségbiztosítási juttatásokat jellemzően nem valamilyen bérezési elem helyett, hanem azt kiegészítve kapják a munkavállalók. Az állami ellátás minősége és elérhetősége egyre kevésbé tudja kielégíteni a középosztály igényeit, miközben a munkáltatói egészségbiztosítás egyre inkább alapelvárás a fiatalabb, képzettebb munkavállalók körében. Az egészségbiztosítások terjedése azért is fontos hír, mert ahogy tavalyi riportunkban is írtuk, az egészségbiztosítás terjedése hozhatja meg azt az extra forrást, amivel a magánegészségügy egy stabilabban növekvő pályára állítható, legalábbis egy időre.
Az iparági fejlődés egy másik fontos akadálya, hogy a magánegészségügy jelenleg korlátozott hatókörrel működik, elsősorban járóbeteg fókusszal és a fekvőbeteg ellátások közül a kevésbé összetett beavatkozásokra koncentrálva. Ezen korlátok áttörésére újabb kísérlet a BEK által elkezdett kórházfejlesztés. Eddig egyedül a Duna Medical kórháza volt jelen olyan magánintézményként, ami akár komplexebb igényeket is ki tudna szolgálni, de az ő példájuk egyelőre azt mutatja, hogy a magánpiac önmagában, állami finanszírozás nélkül, még nem képes ezeket a komplex ellátásokat eltartani. Kíváncsian várjuk, hogy a BEK milyen jövőképet fog mutatni az iparágnak a komplex kórházi fejlesztések területén, mert a komplexebb ellátások segíthetnek abban, hogy a magánegészségügy középtávon is új szintre tudjon lépni.
Legnagyobb szereplők
Előző évi kiadványunkhoz hasonlóan idén is külön listán vettük figyelembe a fekvő- és járóbetegellátást nyújtó, a diagnosztikai, illetve a fogászattal foglalkozó szolgáltatókat.
- Járó és fekvő ellátás
A járó- és fekvőbeteg ellátás szegmense 2024-ben egy új korszakra való felkészülés jegyében működött, még ha a szereplők nem is tudatosan választották ezt az utat. Míg a korábbi években a növekedés volt az alapértelmezett működési mód, kvázi minden évben új rekordok születtek, addig 2024-ben már egy érettebb, józanabb piaci logika vált uralkodóvá. A szektor továbbra is bővül, de kicsit kevésbé látványosan. A gyors növekedés kora lassan átadja a helyét a strukturált építkezésnek, optimalizálásnak és racionalizálásnak.
A lista vizsgálata során az utóbbi években azt látjuk, hogy az élen az erőviszonyok mintha beálltak volna. A legnagyobb 9 szereplő ugyanabban a sorrendben állt fel idén is, mint tavaly. A Medicare (korábban Medicover) 2024-es számai még nem elérhetők, de feltételezzük, hogy tartják első helyüket. A BEK a felújítás és kórházépítés minden nehézsége ellenére is nőni tudott, profitabilitása a beruházás hatása miatt nem tükrözi a jelenlegi működés potenciálját, de az új kórház egy ugrásszerű növekedésnek ágyazhat meg. A nagyobb szereplők közül a TritonLife és a Doktor24 is egyértelműen a profitabilitás felé fordultak, ami lassította a növekedésüket. A TOP 5 szereplő közül érdekes látni az Affidea mozgását is. Amióta az államosítás lehetősége komolyan felmerült a diagnosztikai szegmensben, a számokból az látszódik, hogy a rövid távú profiton van a hangsúly és nem a hosszú távú építkezésen.
A legnagyobb szereplők mellett a középmezőnyben szép csendben nőnek ki új sikersztorik. A Swiss Clinic továbbra is kiemelkedően profitábilis a nagyobb szereplők között, míg a Dr Rose fokozatosan nő ki a középmezőnyből úgy, hogy profitabilitása is folyamatosan javul. A Wáberer Medical Center stabil minőség mellett, organikus növekedéssel és szintén javuló eredményességgel zárkózik fel a középmezőny elejébe. Ugyanakkor a Duna Medical még mindig alulteljesítő, ha figyelembe vesszük a cég mögött álló infrastruktúrát. Ez az alacsony kihasználtság okozza a jelentős veszteségeket is.
Az alsóbb toplistás pozíciókért viszont egyre keményebb verseny folyik. A középmezőny átlagos növekedése még mindig dinamikus, ami több szereplőnél az eredményesség kárára megy.
Bevétel szempontjából egyre jelentősebbek az egyetemi háttérrel működő szolgáltatók, akik biztos infrastrukturális háttér és az orvosokhoz fűződő erős kapocs révén törnek előre. A számok ugyanakkor arról árulkodnak, hogy ezeknél a szolgáltatóknál nem a nyereségesség a fő prioritás.
Összességében úgy látjuk, hogy a 2024-es eredmények már egy új piaci valóságot tükröznek és ezek az eredmények jelenthetik a bázist, ahonnan a szolgáltatók el tudnak rugaszkodni az új piaci valóságban.
*A kiadvány készítésekor a beszámolók nem voltak elérhetők
**A feltüntetett számok részben vagy egészben a cég által közölt adatok
*** A Budai Egészségközpont 2024-es gazdálkodását jelentősen befolyásolta a központi telephelyen zajló, hosszú távú fejlesztési célokat szolgáló nagyszabású kórházberuházás, amely átmeneti többletköltségekkel és csökkentett ellátási volumennel járt. Mindezek ellenére a társaság árbevételét növelni tudta, és piaci pozícióját tovább erősítette.
- Labor és diagnosztikai szolgáltatók
Ha van szegmens, amelyik igazán megtapasztalta az elmúlt évek hullámzását, akkor az a labor és a képalkotó diagnosztika. És a laborok esetében az államosítás lehetősége még mindig ott lebeg, mint egy el nem döntött színházi jelenet, ahol a szereplők már kifáradtak, de a függönyt nem húzzák le.
A központosítási kísérlet az elmúlt évek egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője volt és bár 2024-ben nem történt újabb bejelentés, a helyzet továbbra sem megnyugtató a piaci szereplők számára. A cégek egyfajta kivárásban vannak: működni, fejleszteni kell, de közben nem lehet tudni mennyire hosszú távra lehet számolni.
A laborpiacon a kizárólag a COVID-ra építő szolgáltatók gyakorlatilag teljesen eltűntek a toplistáról. Ami maradt az a klasszikus laborszolgáltatások piaca: stabil, de a jelentős túlkapacitás miatt továbbra is nyomott marginokkal. A TOP szolgáltatók köre nem változik, új belépőre ebben a szegmensben ma már kevesen fogadnának.
A képalkotó diagnosztikában ezzel szemben már jóval több a mozgástér. A hosszú várólisták itt továbbra is erős keresletet generálnak, amit a magánszolgáltatók sikerrel tudnak megfogni. Az új szereplők megjelenése ezen a piacon nem szokatlan, különösen a várólistákhoz képest gyorsan elérhető MRI és CT vizsgálatoknál. Az ezen a piacon belengetett 30 új CT- és 14 új MR-készülék tervezett beszerzését az állam egy évvel kitolta, ezzel azt a törvényt is idén novemberig, miszerint csak állami tulajdonú gépeken történhetnek CT- és MR-vizsgálatok.
A bizonytalan szabályozási helyzetben a diagnosztikai területen kivárást tapasztalunk, még ha a képalkotó szegmensben van is némi mozgás. Ezen az állapoton az állam beszerzési politikájának egyértelművé válása segíthetne, meglátjuk, hogy 2025-ben történik-e valami.
*A kiadvány készítésekor a beszámolók nem voltak elérhetők
- Fogászatok
A fogászat továbbra is a magánegészségügy egyik legstabilabb és legeredményesebb szegmense. A TOP15 szereplő több, mint kétharmada tudta nominálisan növelni profitját, azonban a profithányad 2023-hoz képest csökkent, de még így is erős a többi egészségügyi szegmenshez képest.
A helyi páciensekre építő szolgáltatók szerepe szép csendben tovább nő. Nem azért, mert drámaian bővülne a piac, hanem mert a fogászati térkép átrendeződés alatt áll. A kisebb, alacsonyabb transzparenciával működő szereplők nem mindig tudják tartani a tempót, különösen egy olyan környezetben, ahol a páciensélmény, az ár-érték arány és a márkaépítés már nem csak a nagyok kiváltsága, hanem alapelvárás lett.
A belföldi konszolidáció ugyanakkor nem halad rakétatempóban. Elsősorban azért nem, mert a szektor alsó szegmense még mindig erősen széttöredezett és átláthatatlan, ami korlátozza az árversenyt és felvásárlási vagy integrációs lehetőségeket. Ez a helyzet ugyan lassítja az átrendeződést, azonban kedvező azok számára, akik hosszú távú rendszerépítési fókusszal gondolkodnak.
Mindeközben a fogászati turizmus is fokozatosan helyreállt a covid után. A járványidőszak után fokozatos volt a visszarendeződés és mostanra látszik, hogy a külföldiek már újra felfedezték Magyarországot, mint versenyképes, magas színvonalú fogászati célpontot. Ez főként azoknak kedvez, akik már korábban is nagy hangsúlyt fektettek a páciensek ezen szegmensére. Nekik ez nem egy extra lehetőség, hanem egy újra kiteljesedő alaptevékenység.
Az idei évben a szegmens elemzését TOP15 szolgáltatóra bővítettük, ezzel is jelezve, hogy az iparág egyre nagyobb figyelmet érdemel.
*A kiadvány készítésekor a beszámolók nem voltak elérhetők
Piacméret
A legnagyobb szolgáltatók teljesítményét jól látjuk az éves beszámolókból. De a másik nagy kérdés évről évre ugyanaz: mekkora is valójában a magyar magánegészségügyi piac?
Ahogy tavaly, úgy idén is megpróbáltuk ezt megbecsülni és most is a KSH részletesebb, a teljes egészségügyi költésről szóló statisztikáit vettük alapul. Az adatokból a magánfinanszírozású járó- és fekvőbeteg ellátásra vonatkozó költéseket válogattuk ki. Mivel ez az adatsor most 2022-ig érhető el, ezért a 2023 és 2024-es számokat becsléssel, a top szolgáltatók növekedési rátáinak figyelembevételével becsültük meg. Becslésünk szerint a szektorba irányuló magánköltések összege meghaladhatta a 600 milliárd forintot. Emellett a NEAK-tól magánszolgáltatókhoz áramló finanszírozás becslésünk alapján is tovább nőtt, igaz ez továbbra is kis mértékben és rendkívül szelektíven, csupán néhány szolgáltatástípusra koncentrálódik.
A számok alapján a teljes magánegészségügyi piac mérete tovább nőtt, igaz kicsit nyugodtabb tempóban, mint a járvány utáni kiugró években. A hirtelen felfutások ideje elmúlt, a kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb növekedés időszaka viszont eljött.
Ha mindezt összerakjuk – a magánköltést, az állami finanszírozást és a vezető szolgáltatók árbevételét – akkor a teljes magánegészségügyi piac becsült méret már bőven a 900 milliárdos méret felett van, valahol félúton a bűvös 1000 milliárdos határ felé. Ez az összeg nem csupán azt mutatja mekkora üzletről van szó, hanem azt is, hogy milyen mértékben váltak a magán tulajdonú ellátók mára az egészségügyi rendszer egyik tartóoszlopává.
| A magánegészségügy piacának becsléséhez a KSH egészségügyi kiadásokról szóló legfrissebb, 2022-re vonatkozó, jelentéséből indultunk ki. Az adatbázisból az „Önkéntes egészségügy-finanszírozási alrendszerek”-et, a „Háztartások” költéseiből a fekvő, járó és kiegészítő ellátásokat emeltük ki. Ahol a múltban még releváns volt, ott saját becslés alapján korrigáltuk a magánköltéseket a hálapénz nagyságával. A magán tulajdonú, de köfinanszírozott szolgáltatások értékét egy 2018-as Portfolió által publikált elemzésben olvasható, magánellátókhoz irányuló NEAK költés összegével növeltük. A 2022 – 2024-re vonatkozó növekedési rátát pedig a nagy szolgáltatók növekedése alapján becsültük. |
Összegzés
A magyar magánegészségügy a 2024-es évben belépett az érett piacok világába. A korábbi évek dinamikus expanziója után most inkább a stabilitás és a működési hatékonyság került előtérbe. A legnagyobb szereplők a profitabilitásra helyezik a hangsúlyt, míg a középmezőnyben komoly verseny zajlik a kiemelkedésért. Mindezt a korábbinál stabilabb, de kihívásokkal teli gazdasági környezetben. Bár extrém külső sokkok nem voltak, a keresleti oldalon továbbra is érezhető a vásárlóerő gyengélkedése.
A szabályozási háttér 2024-ben nem változott jelentősen, ami ebben a szektorban önmagában is öröm. Bár az állami rendszer továbbra sem integrálja stratégiai szinten a magánszolgáltatókat, az egészségbiztosítási piac komoly szerepet játszik a szektor fejlődésében, a kereslet óvatos, de kiszámíthatóbb növelésében.
A 2025-ös üzleti év már nem a túlélésről, de nem is a rendkívüli növekedésről fog szólni, hanem arról, hogy ki hogyan tud alkalmazkodni az érett piac új törvényeihez. Azok a szereplők lesznek sikeresek, akik képesek hosszú távon is fenntartható üzleti modelleket kialakítani, miközben reagálnak a változó elvárásokra és a biztosítási piac új lehetőségeire. A magánegészségügy előtt egy új időszámítás kezdődött – kevesebb illúzióval, de több tudatossággal.
| Módszertan – A listák összeállításakor olyan magántulajdonú társaságokat vettünk figyelembe, amelyek főtevékenységként egészségügyi szakellátást végeznek. – Ha végeznek is közfinanszírozású tevékenységet, működésük alapja nem a közfinanszírozott tevékenység outsourcing jellegű végzése. – Állami tulajdonban levő, de magánbevételekkel rendelkező szolgáltatókat (ilyenek például az egyetemi cégek) nem listáztuk. – A kiadványunkban három külön listát mutatunk be: (i.) fekvő-, és járóbetegellátást nyújtó szolgáltatók (azaz azok a szolgáltatók, akik tevékenységének jelentős része gyógyító tevékenység a páciensek közvetlen kiszolgálásával) (ii.) labor- és egyéb (pl képalkotó) diagnosztikára specializálódott szolgáltatók (iii.) fogászatok (a magán fogorvosi ellátás dinamikája hosszabb távon és a közelmúltat vizsgálva is jelentősen különbözik az egyéb egészségügyi szakellátási tevékenységekétől az állami és magán ellátás aránya és az egészségügyi turizmus miatt) – Mivel cégcsoportok esetén a nyilvánosan elérhető adatok alapján legtöbbször nincsenek konszolidált pénzügyi adataink, így az azonos tulajdonosi körrel rendelkező cégeket egy cégcsoportként, adataik összeadásával jelenítjük meg (amely így akkor ad reális képet egy cégcsoport bevételtermelő képességéről, ha nincs jelentős keresztbe számlázás a csoportok tagjai között). – Az egyes cégek árbevételét az értékesítés nettó árbevételének, illetve az egyéb bevételek összegeként mutatjuk be, mivel legtöbb helyen az egyéb bevételek nem jelentősek, de ahol igen, ott sokszor egészségügyhöz kapcsolódó ez a tétel. – Az egyes cégek EBITDA-ját a működési eredmény, illetve az értékcsökkenési leírás összegeként mutatjuk be. – Az értékek milliárd forintban értendőek. – A pénzügyi adatok forrásai a nyilvánosan elérhető, https://e-beszamolo.im.gov.hu/-ra feltöltött éves beszámolók voltak. |
