Cowboyok vagy aranyásók?

A Magyarországot elhagyó multinacionális vállalatok leánycégeit felvásárló befektetők modernkori cowboyok vagy inkább aranyásók? Ennek eldöntését az olvasóra bízzuk, ám a válasz megkönnyítésére a 2016. márciusi Mars-hasábban áttekintjük a 2008-at követő nagyobb tranzakciókat a kivonuló multi cégek és a felvásárlóik szempontjából is: vajon mik voltak a tranzakciós motivációk és sikertényezők?

Tények

• A Wallis-csoport veszi meg a Prkatiker barkácsáruház ingatlanjait és az üzemeltetést végző cégben is többségi tulajdonossá válik. (Forrás: index.hu, A Wallis-csoporté lett a Praktiker, 2016.01.21.)

Multik kivonulása a 2008-as válságot követően

A Praktikerhez hasonlóan számos multinacionális cég vonult ki teljesen Magyarországról és értékesítette cégét 2008 óta. A 2016 márciusi Mars-hasáb fókuszában a tevékenységüket teljesen felszámoló, nemzetközi hátterű cégek lesznek és nem szentelünk külön figyelmet a (i) gyárbezárásoknak (Danone, Pepsi), (ii) ingatlanértékesítéseknek (Baumax), illetve a (iii) csődöknek (Bricostore). A következő fejezetekben megvizsgáljuk, hogy milyen okból vonultak ki az elmúlt években multinacionális cégek, majd a felvásárlókat és motivációjukat járjuk körbe.

Kivonulások okai

Alapvetően három csoportra oszthatjuk az okokat, amiért a külföldi háttérrel rendelkező cégek elhagyták az országot:

1. Anyavállalati probléma/ Stratégiaváltás: gyakran a kivonulások legfőbb oka az anyavállalatoknál keresendő, így a kockázatosabb kelet-európai cég sikeresen is működhet mégis értékesítésre kerül. Ilyen lehet az anyavállalat csődjét követően a Praktiker értékesítésének az esete, vagy a Sanoma Média eladása, ahol a cégcsoport stratégiájában a televíziós terjeszkedés került előtérbe a magyarországi portfóliójával szemben. De hasonló volt a helyzet, amikor a nyereséges Traspoint International (a finn államvasutak logisztikai cége) értékesítette magyarországi lányát, mert a meglévő észak-európai piacaira kíván fókuszálni. Szintén nyereségesen működött értékesítését megelőzően a Provimi Pet Food és az Eispro is.
2. Helyi céggel van probléma: Előfordulhat, hogy az anyacég támogatná a magyarországi jelenlétet, de a helyi operáció nem teljesíti a felé támasztott pénzügyi elvárásokat. Számos ilyen esetben felszámolással szűnik meg a tevékenység, de ha a sikertelenség oka, hogy a multinacionális struktúrában a helyi cég nem tud eléggé rugalmasan alkalmazkodni a helyi sajátosságokhoz, akkor egy cégértékesítés is lehet a kivonulás formája. Ez történt az Office Depot esetében is.
3. Kiszámíthatatlan magyar gazdasági és szabályozói környezet és/vagy az ország pici mérete: a pénzügyi válságot követően számos országban rendkívüli gazdasági intézkedéseket hoztak, változtak korábbi támogatások és különadókat vezettek be. A politikai környezet dinamikusan változó tényező egy vállalat számára, amelyhez alkalmazkodnia szükséges. Az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikája számos ilyen kivonulást indukált például a közszolgáltatások területén. Egyes esetekben pedig az motiválja az országból való távozást, hogy nem sikerül az adott országban akkora piacot megszerezni, amelyen már gazdaságosan lehetne működtetni az adott leánycéget. Számos kisebb bank, benzinkúthálózat és a fenti motivációk miatt hagyta el az országot.

A fentiekből is látszik, hogy jellemzően, az anyavállalat problémái, vagy a stratégiájának megváltozása kapcsán kerül a legtöbb leánycég értékesítésre.

Felvásárlók típusai és motivációi

A kivonuló multik vevőinek három fő kategóriáját azonosítjuk:

• Helyi pénzügyi befektetők: Ilyen például a Wallis Group vagy a Centrál Fund. Helyi független, tőkeerős szereplők, akik ismerik a helyi piaci sajátosságokat, tudnak menedzsment csapatot felállítani és megfelelően rugalmasak. Szívesen vesznek részt az ilyen vállalatértékelési szempontból kedvező kivonulási helyzetekben. Gyakran helyi szemléletben alakítják át az átvett cégek marketing és sales kiadásait, illetve egyéb jelentős költségcsökkentési lépéseket tesznek. Az ezen befektetőknek kedvező tipikus tranzakciós helyzet amikor az eladásra kerülő helyi jelenlét több típusú tevékenységet ölel fel, de időzítési kényszerek miatt ezen tevékenységek szétválasztása és külön-külön értékesítése nem merül fel.
• Helyi stratégiai befektetők: ilyen például a Trans-Sped cégcsoport, illetve a bankok és benzinkutak felvásárlói (pl. Erste Bank, MOL). Ők az előző tulajdonoshoz képest a helyi kapcsolatrendszerük, szakértelmük, meglévő piacaik és értékesítési csatornáik által elérhető szinergikus értékteremtésen keresztül érhetnek el többletet. Az ezen befektetőknek kedvező tipikus tranzakciós helyzet, amikor az eladásra kerülő helyi tevékenységben iparági problémák, illetve konszolidációs kényszer lép fel.
• Magyar Állam cégei: Néhány, stratégiailag kiemelt szektorban (energetika, pénzügyi szolgáltatások, távközlés) 2010 óta számos tranzakcióban vevőként szerepelt a Magyar Állam is. A MOL egy részének visszavásárlása orosz tulajdonosoktól, az EON gázkereskedő- és tározói kapacitásainak felvásárlása, az Antenna Hungária többségi tulajdonának felvásárlása esetében az állam a szabályozói eszközrendszerén túlmutató befolyás megszerzésére törekszik.

Jövőbeli trendek

Az elmúlt évek nagyobb tranzakciószáma lehetővé tette a „kivonuló multi” típusú tranzakciók elemzését. A jövőben is elő fog fordulni, hogy nagy multinacionális cégek elhagyják hazánkat, de ezeknek a tranzakcióknak a volumene várhatóan csökken. Ennek legfontosabb okaként a 2008-as válság hatásának távolodását említhetjük, mely eredményeként nem csak az anya- és leányvállalatoknak kell kevésbé nehéz gazdasági körülmények között gazdálkodnia, hanem a politikai és a gazdasági vezetőkön is kisebb lesz a nyomás, hogy a magáncégek jövedelem elvonásán keresztül teremtsenek többletfinanszírozást kiadásaikra. A külföldi tulajdonosok változóban lévő mozgásirányára példa, néhány közelmúltbeli tranzakció, amikor multinacionális cégek felvásárlás útján léptek piacra: az Aryzta AG (Fornetti) , UPS (Cemelog), Karlovarské Minerální Vody Csoport (Szentkirályi és Theodora).

Mi a sikeres felvásárlások titka?

A mi szempontunkból legizgalmasabb kérdés, hogy milyen tranzakciókat szülnek azok a szituációk, ahol anyavállalati problémák/stratégiaváltás vagy a helyi cég problémái állnak a háttérben. Ekkor legtöbbször magánbefektetők a potenciális érdeklődők, állami befolyás ritkán érvényesül a tranzakciós folyamatban. Annak ellenére, hogy magánszereplők állnak a tranzakciós folyamat mindkét oldalán, mégis vannak ezen helyzeteknek sajátosságai, amit érdemes áttekinteni.
Multinacionális eladások esetén a nem pénzügyi megfontolások (pl. gyorsaság, tranzakciós struktúra, kockázatvállalási hajlandóság, bankkapcsolatok) előtérbe kerülnek a vételárral szemben, mert az eladó oldali döntéshozók számára az összvállalati stratégia végrehajthatósága fontosabb szempont lehet, mint az aktuális eladási ár.
Fentieknek megfelelően, a gyorsaság, rugalmasság a tranzakciós struktúrában, kockázatvállalási hajlandóság, bankkapcsolatok megléte segíti a vevőket egy pénzügyileg kiemelten sikeres tranzakció lebonyolításában, mivel aki ezen tényezők birtokában van, sokszor minimális versenyhelyzetben képes a tranzakciót lebonyolítani. A fenti tulajdonsággal rendelkező befektetők nem csak a cikkben tárgyalt multinacionális cégek kivonulásakor fellépő tranzakciós helyzetekben lehetnek sikeres vevők, hanem számos egyéb tranzakció kapcsán is előnyt élveznek még akkor is, ha jóval kisebb mértékben.

Jászkuti Bertalan
Karli Péter

Ügyvezetők