Mars-hasáb

Magas hozzáadott érték – Alacsony bérek: Mi az?

Újabb üzleti év zárult, a számok nyilvánosak: a hazai kiemelt magán egészségügyi szolgáltatók tovább növekedtek; 2016. júniusi cikkünkben áttekintjük, hogy miként nyújt megoldást a magánszektor a magyar egészségügyi rendszer problémáira.

Tények

  • Nyilvánosan elérhetőek a hazai kiemelt magán egészségügyi szolgáltatók 2015. üzleti év éves beszámolói. (Forrás: e-beszamolo)

  • A három általunk kiválasztott gazdasági hírportál (portfolio.hu, origo.hu, index.hu) oldalán 2016 első öt hónapjában átlagosan, havonta 50-60 cikk jelenik meg egészségügyi témában (Forrás: saját gyűjtés).

Magyar egészségügy felülről nézve

Az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett számú, a magyar egészségügyi rendszer nehézségeit taglaló cikkek tartalmukat tekintve jellemzően a közegészségügy alacsony színvonaláról, a betegségmegelőzés fontosságáról, illetve helyenként a magán egészségügyben bekövetkező változásokról szólnak. Felmerül a kérdés: mi a baj? Távolról nézve a képet, a válasz egyszerű: egy magas hozzáadott értéket előállító iparágat definíció szerint (i) magas átlagbérek, illetve (ii) magas minőségű infrastruktúra jellemez. A hazai egészségügyi rendszer az elmúlt 30 évben képtelen volt ezen kettős feltétel-rendszert teljesíteni; időről-időre voltak ugyan béremelések és jelentős összegek költődtek el eszközfejlesztésre, de különösen a bérek tekintetében jelentős elmaradásban vagyunk immár Kelet-Európa legtöbb országától is. Egy magas hozzáadott értékű iparágban a következetesen alacsony bérezés mellett a várható kimenetel teljesen egyértelműen csupán kétféle lehet: (i) a szolgáltatás színvonala/ minősége, illetve a szolgáltatás kimenetele/eredménye alacsony lesz (ez az átlagtól jelentősen elmaradó betegség és halálozási statisztikákban jelenik meg), avagy (ii) a magas szolgáltatási színvonal csak nem-hivatalos, nem számon kérhető bérezési kiegészítés mellett tartható fent (hálapénz, eszközbeszerzések anomáliái). Olvasgatva az elmúlt időszak cikkeit az embernek az az érzése támad, hogy Magyarország egészségügyi rendszere mindkét fenti tünettől szenved: egy nem-transzparens jövedelemkiegészítő rendszer állt fel és működteti a rendszert, amely ugyanakkor átlag alatti egészség-nyereséget tud felmutatni.

Az ezzel kapcsolatos nyilvános, összehasonlító statisztikák üzenete egyértelmű: Magyarország elmaradásban van az orvosi és szakdolgozói bérszínvonal, valamint a közegészségügyre költött GDP mutatókban egyaránt. Ez az arányaiban és értékében is alacsony egészségügyi költés egyértelműen szemben áll a demográfiai és egyéb trendek eredményeként növekvő és dráguló egészségügyi igényekkel, valamint egyre nehezebbé teszi a magas hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtó szakdolgozóknak a hazai közegészségügyben tartását.

gdpallamiegeszsegugy201606

Lehetséges megoldási irányok felülről nézve

Sokszor halljuk: „Az egészséghez minden állampolgárnak joga van”. Illetve: „Civilizált országok egészségügyi rendszerének működtetése alapvetően állami feladat.”

Kezdjük az alapokkal:

  1. Egészség. Amennyiben egy ország komolyan veszi ezt az alapjogot, ezzel azt is mondja, hogy érdekelt az egészségügyi rendszer hatásosságát jelző mérőszámok (betegség, illetve halálozási statisztikák csökkentése) folyamatos javításában, az egészség-nyereség növelésében. Vegyük észre: egyszerűsítve nézve az egyre öregedő társadalom kétszeres terhet ró az állami költségvetésekre: egyfelől növekszik a betegellátás összköltsége, másfelől a nyugdíjkasszán lévő nyomás is; mélyebben elemezve persze arra jutunk, hogy gazdasági értelemben minél egészségesebb egy társadalom, annál nagyobb a termelékenysége, ugyanakkor ez valóban nagymértékű befektetést igényel.
  2. Kockázatközösség. Bárki mondja is azt, hogy az „egészségügy állami feladat”, ezzel a mondattal azt is biztosan állítja: az adott ország polgárait nem teszi ki a gyógyítási folyamat irreálisan magas egyéni költségeinek, tehát az állam alapvetően egy kockázati közösséget szervez, ahol az állampolgárok rendszeres befizetései fedezik a beteg polgárok gyógyításának magas költségeit. Ez azt is jelenti, hogy az ország az egészség-nyereség növelésében az egész társadalom szintjén érdekelt, nemcsak annak egy szeletében. Vegyük észre: egy ilyen kockázatközösség „szervezése” nem kell, hogy feltétlenül együtt járjon a rendszer egészének finanszírozásával, illetve az egészségügyi ellátási tevékenység kizárólagos állami elvégzésével; különböző országok más és más utat járnak be az állami feladatok mértékét illetően, de egyetlen fejlett ország sem képes ezen költséges terület minden terhét állami eszközökkel ellátni.

Ezen célokat alapnak véve (számos országban ezek nem alapcélok!) néhány koncepcionális megoldási irány adódik a fentiekben elemzett alap-problémára (egy magas hozzáadott-értékű iparágat akarunk üzemeltetni alacsony bérekkel):

  • Állami források drasztikus növelése. Dönthet úgy egy ország, hogy a megtermelt GDP jelentősen nagyobb arányát költi el a közfinanszírozott egészségügyre, amely többletforrást alapvetően az iparág „munkásainak” (orvosok, szakdolgozók) bérfejlesztésére fordítja. Adott gazdasági teljesítmény és a költségvetési egyensúly megtartása mellett ez természetesen azt jelenti, hogy ezen többletforrásokat más területektől kell elvonni.
  • Magánfinanszírozás erősítése a forrásteremtésbe (háztartások, vállalatok, magánbiztosítók). Úgy is dönthet egy ország, hogy mivel nem képes többletforrást biztosítani, direkt avagy indirekt eszközökkel erősíti a magánfinanszírozás nagyobb mértékét. Látnunk kell azonban, hogy mivel itt jelentős többletforrás bevonásról beszélünk az iparág magas hozzáadott értéke miatt, jelentős előrelépés a magánfinanszírozás kiterjesztésében csak úgy képzelhető el, ha ebben az állam partner az adó-, illetve járulékbevételek a magánszektorral való megosztásában.

Magyarország nincs egyedül ezzel a dilemmával; számos fejlett vagy fejlődő ország próbálkozott ezen alternatívák valamelyikével, avagy próbálta vegyíteni ezeket. Ezen cikknek nem célja, hogy valamelyik fenti alternatíva mellett érveljen, ugyanakkor célunk, hogy a magán egészségügyi szolgáltatói szektor számaiból próbáljunk következtetni, hogy nálunk mi történik!

Magán egészségügyi szolgáltatói szektor
A magán egészségügyi szolgáltatói szektor résztvevői olyan humán egészségügyi szolgáltatást végző vállalkozások, amely magán (tehát nem állami) tulajdonban vannak. A magyar magán egészségügyi szolgáltatók, néhány kivételtől eltekintve (pl. Telki kórház, Róbert Magánkórház, Budai Egészségközpont, Duna Medical Center beruházás, Medicover kórházi beruházás. Dr. Rose Magánkórház) alapvetően első sorban járóbeteg-ellátási fókusszal, illetve korlátozott magántőke beruházással valósultak meg az elmúlt 30 évben. Megvizsgálva a vezető magán egészségügyi szolgáltató társaságok legfrissebb, közzétett pénzügyi beszámolóit megállapítható, hogy:

  • 2012 és 2015 között a kiemelt magán egészségügyi szereplők éves átlagos árbevétel-növekedési üteme (CAGR) közel 20 százalékos volt;
  • Jövedelmezőségük jelentősen javult; a medián EBITDA fedezet a 2012-es 7%-os szintről 13%-ra növekedett.

maganegeszsegugyiszolgaltatok201606

Összefüggésben ezen növekedési trendekkel az elmúlt években a magán-szolgáltatók beruházási aktivitásukban is bátrabbá váltak, több jelentős elvégzett, avagy folyamatban lévő fejlesztésről olvasni (például a Budai Egészségközpont 2015-as mintegy 700 millió forintos ingatlan- és műszaki eszköz fejlesztése, a Duna Medical Center és a Medicover által fejlesztett jelentős fekvőbeteg-kapacitások). A magánszektor tehát dinamikusan fejlődik. A vonatkozó cikkeket olvasva nem elsősorban arról van szó, hogy a drága magánszolgáltatókat megengedni képes, módosabb rétegek fordulnak a magánszektor felé, hanem egyre több, kevésbé módos ember érzi úgy, hogy nem kap megfelelő minőségű szolgáltatást az állami szektortól, tehát egyre többen költenek a családi költségvetésből jelentős tételeket a saját egészségükre. Mindezt támogatja a még gyerekcipőben járó, de egyre inkább terjedő magán egészség- biztosítási piac, illetve a kormányzat adókedvezményei a vállalatok számára az ilyen jellegű juttatások tekintetében. Ami tehát Magyarországon valójában történik, hogy az állam egyfelől korlátozott mennyiségben, de igyekszik többletforrást biztosítani (újabb eszközbeszerzések, jövedelem-növelés) a szektor számára, ugyanakkor adókedvezmények útján kimondatlanul is elősegíti, hogy a magán szolgáltató szektor vegyen részt mind nagyobb mértékben a betegellátásban.

Van azonban egy alapvető probléma: az egészségügyi technológiák fejlődése és a drága ellátások költsége egészen egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy egy ilyen szektor ellátását a magán-szolgáltatói szektor önmagában megoldja. Megfelelő kockázatközösségre épülő biztosítói háttér, avagy drasztikus, a magánszolgáltatás igénybe vételét motiváló adókönnyítések bevezetőse nélkül a magánszektor jelenlegi növekedési üteme korlátos, hiszen a magas beruházások megtérülését és a magánbefektető által elvárt hozamot ezen vállalkozásoknak ki kell termelniük; ha erre nem látszik lehetőség, akkor előbb utóbb ezen magán-fejlesztési források is elapadnak.

Konklúzió
Jelentős méretű, a forrásteremtést érintő változások nélkül (jelentős GDP arányos többletköltés közfinanszírozott egészségügyre, biztosítói reform, jelentős adóreform, amely a magánszolgáltatók igénybe vételét segíti) arra számítunk, hogy a jelenlegi, a magánszolgáltatóknál tapasztalható növekedési ütemek megakadnak. Lesznek persze dinamikusan növekvő szereplők, amelyek speciális versenyelőnyeik miatt (pl. tőkeerő, lokáció, nagyon egyedi egészségügyi technológia) egyedül, önállóan is képesek lesznek dinamikusan fejlődni, a kisebb, kevésbé tőkeellátott magánszereplők körében azonban az iparági konszolidáció felerősödését várjuk az elkövetkező néhány évben. A Telki kórház felvásárlása, illetve az egyéb al-szegmensekben (pl. fogászat, foglalkozás-egészségügy) az elmúlt években történt konszolidációs folyamatok folytatódni fognak és előbb-utóbb néhány kiemelt, az ezen folyamatok élére állni képes nagyobb szereplő fogja meghatározni a magán-szolgáltatói piacot.

Jászkuti Bertalan
Karli Péter

Ügyvezetők

A Heal Partners-ről: A Heal Partners egy független tranzakciós tanácsadó cég, melyet 2009-ben a közép-kelet európai középméretű cégek tőkeellátottságának elősegítésére hoztunk létre. Ügyfeleink elsősorban magántulajdonban lévő vállalatok, magánbefektetők, kockázati tőkealapok. Elkötelezettek vagyunk a minőség iránt, melyet a közel 20 éves befektetési banki és professzionális tanácsadási munkáink közben sajátítottunk el. Fókuszunk: Három kiemelt iparágban (i., Egészségügy/Gyógyszeripar, ii., Telekommunikáció/Média /Technológia, iii., Logisztika /Disztribúció tranzakciós tanácsadási szolgáltatások (cégértékesítés, tőkebevonás, vállalat-felvásárlás, külső finanszírozás bevonása), tranzakciós felkészítés, üzletértékelés, illetve pénzügyi modellezés. Hátterünk: Vezető munkatársaink az elmúlt közel 20 évben a közép-kelet-európai régió piacvezető befektetési bankjainál és vállalati-pénzügyi tanácsadó cégeinél szereztek tapasztalatokat számos nemzetközi projektben. Tagjai vagyunk a Globalscope nemzetközi hálózatának, ami egy pénzügyi tanácsadókat tömörítő nemzetközi hálózat és az országhatárokat átívelő tranzakciók során nyújtott tanácsadásra fókuszál.

PDF letöltés

    Iratkozz fel hírlevelünkre





    Kiadványaink

    További részletek
    green and black computer motherboard

    Hírek

    Vevő oldali tanácsadás – jelentős részesedés megszerzése a Cobra Controlban

    Vevő oldali tanácsadóként segítettünk egy Magánbefektető csoportot jelentős részesedés megszerzése során a Cobra Controlban.

    További részletek

    Tranzakciós Jelentés

    Heal Partners Tranzakciós Jelentés

    A Heal Partners félévente frissülő jelentése az európai és közép-kelet-európai tranzakciós piac egyes szegmenseiről (Egészségügy, TMT, Logisztika, Fogyasztási cikkek)

    További részletek

    Mars-hasáb

    2019-2020 a csomaglogisztika évei

    Évente megjelenő logisztika-szállítmányozási cikkünkben az iparági trendeket vizsgáljuk, elemezzük a makro és mikro szintű statisztikákat és igyekszünk rávilágítani az aktuális trendekre és várható folyamatokra.

    További részletek

    Mars-hasáb

    Az utolsó békeév – magyar magánegészségügy a 2019-es számok fényében

    Cikkünkben a pandémia előtti utolsó békeév, a 2019-es év magánegészségügyi trendjeit elemezzük a piaci szereplők pénzügyi beszámolói alapján

    További részletek

    Mars-hasáb

    Elérhető finanszírozási csatornák gazdasági visszaesés idején

    Cikkünkben összegyűjtjük az elérhető finanszírozási lehetőségeket, melyeket a hazai cégtulajdonosok számba vehetnek a COVID-19 hatására kibontakozó gazdasági visszaesés idején

    További részletek

    Mars-hasáb

    #maradjotthon #vigyázzmagadra – Mikor kerül le a lélegeztetőgépről az M&A piac?

    Kulcs iparágaink várható tranzakciós aktivitása a járvány és a gazdasági visszaesés tükrében

    További részletek

    Mars-hasáb

    A tranzakciós piac nem lassít, mert a hazai befektetők egyre aktívabbak

    Cikkünkben a 2020-ban várható tranzakciós aktivitásról értekezünk, különös tekintettel a magánegészségügy, a logisztika, a technológia és a fogyasztási cikkek gyártóira koncentrálva

    További részletek

    Mars-hasáb

    Egy cégépítés és eladás rejtelmei

    Rendhagyó formában jelenik meg 2019 utolsó Mars hasábja. Az alábbiakban interjút olvashatnak Györkő Zoltánnal, a Balabit egyik társ-alapítójával és volt ügyvezető igazgatójával. Interjút eddig még nem készítettünk ezen keretek között, de most jó okunk van rá.

    További részletek

    Mars-hasáb

    Folytatódik a logisztikai akadályfutás – közös kihívások, eltérő válaszok

    Jelen cikkünkben a makro kép vizsgálata mellett kiemelten foglalkozunk a jelentősebb hazai szereplők teljesítményének elemzésével, azt kutatjuk, hogy milyen stratégia vezethet a túléléshez, fejlődéshez

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    ”Hát itt meg mi történik?” Magyar magánegészségügyi anzix a 2018-as számok és jelenlegi mozgások fényében.

    Magánegészségügyi trendek és az ezekre adott egyedi válaszok a piaci szereplőktől

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Új év, új trendek? 2019-es várakozásaink

    Hagyományt szeretnénk teremteni azzal, hogy az évre vonatkozó várakozásainkat egy rövid írásban osztjuk meg. Maradnánk a kaptafánál, ezért alapvetően a tranzakciós piac és főbb iparágaink (Technológia, Egészségügy, Logisztika) 2019-re várható trendjeiről fogunk szólni

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Okos-buszjegy, mint vonzó vállalkozás? Az angol Ticketer tranzakció hátteréről, avagy a tömegközlekedés forradalma!

    Ezúttal egy külföldi sikersztoriról írunk, amely ugyanakkor akár a hazai tömegközlekedés további korszerűsítéséhez is adhat friss gondolatokat!

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Régi szereplők, új szereposztás

    A Vodafone felvásárolja a német, a magyar, a cseh és a román piacon működő UPC cégeket. E tranzakció kapcsán elemezzük a távközlési piaci trendeket

    További részletek

    Mars-hasáb

    Magán egészségügyi szolgáltatók 2017 éves teljesítménye – Organikus növekedés vagy piaci konszolidáció

    Rendhagyó cikkünkben elemezzük a magyar magánegészségügyi piacot a 2017-es beszámolók alapján

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Egészségügy digitalizációja: Microsoft vagy Apple model?

    2018 áprilisi cikkünkben definiáljuk az egészségügy digitalizációs folyamatát, majd kitekintést teszünk nemzetközi trendekre és a piaci szereplők aktivitásra

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Pénzem a bankban vagy út közben? Fizetési megoldások a banki világon túl

    Két hazai tranzakció (Barion tőkeemelés és Cellum részesedés szerzés) apropóján néztük meg, hogy mi is ez a Fintech iparág, mik a fő trendek és kíváncsiak voltunk arra is, hogy mik az aktuális értékeltségi szintek

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Legjobb recept csak Neked!

    A karácsonyi cikkünk évek óta rendhagyó, idén sem lesz másképp. 2017 során többek között a NOSALTY receptoldal tulajdonosait segítettük a portál Centrál Média csoportnak történő értékesítése során. A szoros együttműködés és a karácsonyi hangulat ihlette decemberi cikkünket

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Húzd meg, ereszd meg! – Technológiai, szabályozási és piaci hullámok a távközlésben

    Újra élénkülő tranzakciós aktivitást látunk a hazai telekommunikációs piacon

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Logisztikai futóverseny – Síkfutás vagy gátfutás?

    A 2017 augusztusi Mars-hasábban a logisztikai szegmens aktuális kihívásait tekintjük át, mikro és makro szinten is

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Magán egészségügyi vállalatok 2016: ismét kétszámjegyű növekedés itthon, de mi van a szomszédban?

    Újabb üzleti év zárult, a számok nyilvánosak: a hazai kiemelt magán egészségügyi szolgáltatók tovább növekedtek a 2016-os üzleti évben

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Dráguló pénz = Olcsóbb vállalatok?

    Történelmi mélyponton a finanszírozási környezet. Meddig tart ez az édeni állapot? A 2017. áprilisi Mars-hasábban áttekintjük a mostanában irányt változtató gazdasági folyamatokat és azoknak a cégértékelésre gyakorolt hatását

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Sharing economy – Szakosodás a köbön?

    2017. februári cikkünkben a sharing economy modellt elemezzük és kérdezzük magunk is: mi jöhet még? Vége a klasszikus vállalati modellnek?

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Ünnepi őrület: „Legyen meg az év végére!”

    Tavalyhoz hasonlóan idén is az ünnepeket állítjuk cikksorozatunk évzáró részének középpontjába.

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Engedd el és nagy leszel!

    2016 októberi cikkünkben fényt derítünk a magántőke befektetések és kockázati tőke közötti alapvető különbségekre, és elemezzük az elmúlt év három legkiemelkedőbb magántőke befektetési eseményéin keresztül (Diatron, Scitec, Waberer), hogy mit is kaptak az alapító tulajdonosok a befektetőktől

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Versenyben maradni

    Az augusztus havi Mars-hasábban kicsit mélyebbre ásunk abban, hogy hogyan érinti a magyar tulajdonosú KKV-kat a strukturális munkanélküliség, a kivándorlás és a munkaerőpiacra való nehéz visszatérés hármasa

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Online-világ: Általános „inter-pláza” avagy szakosodott felületek?

    2016 májusi cikkünkben megvizsgáljuk az ország egyik legdinamikusabban növekvő szegmensének - digitális reklámköltések – sikeres exitjeit

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Üstökösből planéták?

    Cikkünkben áttekintjük, hogy milyen fejlődési pályán járnak a pénzügyi válság legnehezebb időszakában a leggyorsabban fejlődő vállalkozások közé bekerült magyar cégek

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Cowboyok vagy aranyásók?

    A 2016. márciusi Mars-hasábban áttekintjük a 2008-at követő nagyobb tranzakciókat a kivonuló multi cégek és a felvásárlóik szempontjából

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    „Tech milliárdosból” diverzifikált befektetőket!

    Napjainkra kialakult egy olyan magyar vállalkozói réteg, amely a korábbi sikeresen felépített technológiai cégét értékesítette; fiatalok, lendületesek, tőkével rendelkeznek. Hogyan tovább?

    További részletek

    Mars-hasab

    Mars-hasáb

    Új év, új trendek?

    E havi írásunkban egyrészt visszatekintünk a 2015-ös évben írt cikkeinkre, és feltesszük a kérdést: mi várható az idén a néhány, általunk követett iparágban, illetve a tranzakciós piacon?

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Ha kapsz, visszaadsz!

    Az ünnepi hangulatban megvizsgáljuk a cikkünkben, hogy mely tényezők hogyan hatnak egy ország jótékonysági szintjére

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Online kereskedelem – Túl az érettségi vizsgán

    Cikkünkben a szallas.hu és az edigital.hu felvásárlásának példájából kiindulva körbejárjuk, hogy az internetes kereskedelem szereplői milyen stratégiai válaszokat adhatnak a piac növekedésével járó kihívásokra

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Amikor a hóhért akasztják

    Mi állhat két magyarországi tranzakciós tanácsadó cég összeolvadásának hátterében? Nézzünk a kulisszák mögé és vizsgáljuk meg a tanácsadó piacot!

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    A családban az erő

    Cikkónkben a Forbes magazin 2015. augusztusi számában megjelent 21 legnagyobb magyar családi vállalkozást, illetve a német „Mittelstand”-ot vetjük össze

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    A kis hal is megeheti a kishalat

    A belföldi logisztikai piac szerkezete gyökeresen át fog alakulni, a mai szétszabdalt szerkezetből egy koncentráltabb felé fog elmozdulni

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Olcsó pénz = drága vállalatok?

    Cikkünk áttekinti, hogy vajon a vevők szemében az olcsó pénz közvetlenül eredményezi-e vállalatok felértékelődését

    További részletek

    Mars-hasáb

    Mars-hasáb

    Iparági dinamikák: online piacterek versus magánegészségügyi szolgáltatások

    Cikkünk a magánegészségügyi szektor várható fejlődési pályáját elemzi a releváns párhuzamok segítségével: Kik válhatnak a várható konszolidációs folyamat éllovasaivá?

    További részletek