Tavalyhoz hasonlóan idén is az ünnepeket állítjuk cikksorozatunk évzáró részének középpontjába. Magánéletben, üzleti életben egyaránt gyakran hallani: „Karácsonyig intézzük el, legyen meg az év végére!” Mi az oka a 4. negyedéves extra hajtásnak? Megtérül a befektetett extra energia, stressz?
Tények
-
Érdekes interjú jelent meg az Origón a minap: Hogyan kerüljük el a stresszt karácsonykor? Vági Barbara beszélgetése Molnár Károllyal, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökével (http://www.origo.hu/itthon/20161215-karacsonykor-hogyan-keruljuk-el-a-stresszt.html).
-
Néhány informatív cikk és elemzés a vállalati szféra szezonalitásáról.
- Általános fogyasztás: a Budapest Bank megbízásából készült GFK kutatás a karácsonyi ajándékozási költéseket vizsgálta: mennyit költünk, hány emberre és hogyan (online versus offline)? (Forrás: Gfk kutatás a Budapest Bank megbízásából, 2016.11.19.)
- Logisztika: A KSH oldalán elérhetőek a 2016 3. negyedéves belföldi áruszállítás adatai.
- Média (reklámköltések): A Nielsen publikálta a 2016. novemberi hazai televíziós nézettségi és listaáras televíziós reklámköltés-statisztikákat.
- Egészségügy: Az NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, korábban OEP, Országos Egészségbiztosítási Pénztár) havi jelentéseiben közzéteszi a fekvőbeteg ellátás igénybevételével kapcsolatos statisztikai adatokat.
Olvasva fenti cikkeket, véleményeket és adatokat kifejezetten szembetűnő (és nem meglepő), hogy a magánember ünnepekkel kapcsolatos reakciói bizony komoly hatással vannak a vállalatok 4. negyedéves működésére is. Természetesen a cégtulajdonos vagy cégvezető egész évben a vállalat ügyeivel él, ugyanakkor 20 éves tanácsadói és cégvezetői tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy van valami, már-már irracionális felfokozottság az október-december időszakban. Molnár Károly pszichiáter gondolatai mentén összeszedtünk néhány érdekes összefüggést a magánéletbeli és vállalati „szezonalitás-reakciókról”.
I. Nézzük a jó oldalát!
A szakember egyik kiemelt alapgondolata, amivel a cikk is kezdődik: nagyon fontos észrevenni, hogy az ünnep sok szempontból és alapvetően is az örömről szól. Egyrészt lehet rá számítani, hiszen minden évben van és várjuk; struktúrát ad és azt a tudatot, hogy minden évközi nehézség ellenére is eljön az a néhány nap, amikor leengedhetünk, nem beszélve az egyéb pozitív aspektusokról, úgymint a terített asztal, finom ételek, szép és békés esték, családi együttlét, a legnagyobb egyházi ünnep. Bár a cikknek éppen az ünnepekkel kapcsolatos magánéleti stresszhelyzetek a témája, a stressz oldása ott kezdődik, hogy perspektívába helyezzük az ünnepet magát: nem véletlenül hívjuk ünnepnek!
És mi a helyzet cégekkel? A 4. negyedév minden stressze mellett ne feledjük: forgalmi, pénzügyi, csapatkohéziós, probléma-megoldási szempontból is ez az időszak rendkívüli mértékben járul hozzá egy vállalat egész éves teljesítményéhez. A munkatársak az átlagosnál több időt töltenek együtt (főleg nyárhoz képest), komplexebb és több együttműködést igénylő kihívást kell kezelniük, ami összességében pozitív hatással bír egy vállalat szervezeti együttműködési képességére. Mindemellett persze ne feledjük a felfokozott üzletmenet eredményeként jelentkező pozitív pénzügyi hatásokat sem:
- A GFK szerint a tavalyinál több mint 12%-kal többet költenek a magyarok ajándékokra, átlagosan hat hozzátartozójukat-ismerősüket lepik meg, összesen 57 ezer forintot költve. A netes vásárlás aránya a 2015-ös 52%-ról 64%-ra emelkedett.
- A KSH oldalán elérhetőek a 2016 3. negyedéves belföldi áruszállítási adatok, amely szerint a harmadik negyedéves számok ismét felülmúlták az év első felét.
- A Nielsen publikálta a 2016. novemberi hazai televíziós nézettségi és listaáras televíziós reklámköltési statisztikákat. Ezek szerint a listaáras televíziós reklámköltés közel 185 milliárd forintot tett ki novemberben (a januári 36 milliárd forinttal szemben), amely a 2016 január-novemberi időszak 15,9%-ka.
- Az NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, korábban OEP, Országos Egészségbiztosítási Pénztár) havi jelentéseiben közzéteszi a fekvőbeteg ellátás igénybevételével kapcsolatos statisztikai adatokat, mely szerint az őszi hónapok az év egyik kiemelt szolgáltatás-keresleti időszaka, a szeptember és október hónapokban a HBCS esetszámok (Homogén Betegség Csoportok, a közfinanszírozott fekvőbeteg ellátás finanszírozásának alapját képező esetszám) évek óta következetesen 175-180 ezer felett voltak. Magán-egészségügyi szolgáltatók havi adatait elemezve az elmúlt években szintén megállapítható, hogy a 4. negyedévben igenis jelentős mértékben behozható bármely esetleges elmaradás az éves tervszámokhoz képest!
A magánéletbeli példából okulva az üzletre is igaz, hogy a 4. negyedéves „rohanás” is jobban kezelhető, ha közben szem előtt tartjuk az extra erőfeszítések pozitív oldalát, amik az üzletben is léteznek.
II. Engedjük el amit lehet!
A pszihiáter-szakember másik fontos alapgondolata: a feszültség oldható, megszüntethető, ha képesek vagyunk a célokat, elvárásokat (leginkább a saját magunkét) reálisan kitűzni. Röviden: engedjük el! „Ha eltörik a csúcsdísz, akkor eltörik. Ha odaég a pulyka, akkor odaég. Mi történhet? Semmi.” Nagyon fontos gondolatok ezek, mert éppen a lényeg, a meghittség veszik el a folyamatos tökéletességre való törekvés közben és paradox módon az ünnepi nap közepén elkezdjük várni a nap végét, holott erre a napra vártunk egész évben.
És mi a helyzet cégekkel? Láttuk, hogy pénzügyi és egyéb szempontokból is mennyire fontos a 4. negyedév; lehetetlen róla lemondani, hiszen az egész éves cégteljesítmény láthatja kárát. Ugyanakkor meggyőződésünk és tapasztalatunk (saját cégbeli is!), hogy amikor januárban besétálunk az irodába, azt látjuk, hogy legnagyobb meglepetésünkre a legtöbb elvégzendő teendő megvár. „Ha januárra csúszik egy szerződés, akkor januárra csúszott. Ha lejárt egy fizetési határidő (vevői vagy szállítói), akkor lejárt. Mi történhet? Semmi.” Még a számviteli törvény is segít: van olyan, hogy mérlegkészítés napja!
III. Tervezés a kulcs!
Nagyon érdekes az Origó-cikkben megfogalmazott legfontosabb szakértői tanács az ünnepekkel kapcsolatos stressz oldására: a túltervezés, „túltolás” legjobb ellenszere éppen az, ha megtervezzük a családi ünnepet! Vegyük tervbe a teendőket időben és elemezzük: tényleg mind úgy kell, hogy történjen, ahogy az a „Nagy Könyvben” meg van írva? És mindeközben tudatosan tervezzük meg azt is, hogy az együtt készülés öröme a lényeg és nem a végeredmény. Nem véletlen, hogy egyre több család választja, hogy december 24-ét nem is otthon tölti, ezzel is segítve, hogy kiszakadjanak az elvárások csapdájából. A szakember szerint azonban nem kell feltétlenül ennyire szélsőséges eszköz: éppen elég, ha néhány órára felhagyunk az otthoni teendőkkel és az otthonunkon kívüli programmal oldjuk azt.
És mi a helyzet cégekkel? Nem is kérdés: ha a 4. negyedév üzletileg-pénzügyileg ennyire fontos, ugyanakkor szintén kritikus, hogy ezen feszített időszakban priorizáljuk a feladatokat és engedjük el azt, amit lehet, akkor a 4. negyedév tudatos tervezése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy cég és annak munkatársai minden szempontból pozitívan zárják az évet. Saját tapasztalataink alapján nem kell feltétlenül ennek a tervezésnek már januárban elkezdődnie, de a nyári „uborkaszezon” megkezdését megelőzően, nagyságrendileg május magasságában érdemes heti szinten arról is beszélgetni, hogy milyen feladatok halmozódnak majd fel szeptemberre és hogy ezekből mi mindent lehetne a nyári nyugalmasabb szezonban előre elvégezni.
Konklúzió – Van elég stressz, legalább a jó dolgoknak örülj!
Kifejezetten üdítő időnként a száraz gazdasági adatok mellett az emberi tényezőkről és motivációkról olvasni. Végül is ne lepődjünk meg az összefüggéseken: a számok nem hazudnak és a számok nem önállóak, mi magunk teremtjük őket!
Az összegyűjtött piaci és vállalati adatok alapján az állapítható meg, hogy nemcsak a kutatásokban megkérdezett és a környezetünkben élő emberek, hanem a kiemelt iparágaink szereplői is jellemzően megfáradtan esnek be a karácsonyfa alá. A (i) logisztikai cégek a 3-4. negyedévben vannak csúcsra járatva, (ii) a hirdetési piac az év végéhez közeledtével produkálja a legnagyobb költéseket, illetve (iii) az egészségügyi ellátások iránti igény a nyári visszaesést követően őszre újra felpörög és a negyedik negyedévben a volumenek a magán szereplőknél a normatívát kapókhoz képest kevésbé csökkennek.
Akkor tehát: stresszre fel? Inkább örüljünk! 2017-ben megpróbáljuk mi is még jobban csinálni!
Jászkuti Bertalan
Karli Péter
Ügyvezetők
A Heal Partners-ről: A Heal Partners egy független tranzakciós tanácsadó cég, melyet 2009-ben a közép-kelet európai középméretű cégek tőkeellátottságának elősegítésére hoztunk létre. Ügyfeleink elsősorban magántulajdonban lévő vállalatok, magánbefektetők, kockázati tőkealapok. Elkötelezettek vagyunk a minőség iránt, melyet a közel 20 éves befektetési banki és professzionális tanácsadási munkáink közben sajátítottunk el. Fókuszunk: Három kiemelt iparágban (i., Egészségügy/Gyógyszeripar, ii., Telekommunikáció/Média /Technológia, iii., Logisztika /Disztribúció tranzakciós tanácsadási szolgáltatások (cégértékesítés, tőkebevonás, vállalat-felvásárlás, külső finanszírozás bevonása), tranzakciós felkészítés, üzletértékelés, illetve pénzügyi modellezés. Hátterünk: Vezető munkatársaink az elmúlt közel 20 évben a közép-kelet-európai régió piacvezető befektetési bankjainál és vállalati-pénzügyi tanácsadó cégeinél szereztek tapasztalatokat számos nemzetközi projektben. Tagjai vagyunk a Globalscope nemzetközi hálózatának, ami egy pénzügyi tanácsadókat tömörítő nemzetközi hálózat és az országhatárokat átívelő tranzakciók során nyújtott tanácsadásra fókuszál.
