2022 jelentős fordulatot hozott a cégek finanszírozása terén. Megjelentek a régen nem látott, magas kamatszintek szerte a világban. Ráadásul Magyarország kiemelten érintett a problémában, mert az európai szinten rekordmagas inflációhoz rekordmagas forint alapú kamatszintek párosulnak. Ugyan a jelenlegi kamatszintek várhatóan még az idén mérséklődhetnek, mi többéves távlatban is azt várjuk, hogy a (majdnem) ingyen pénz időszaka nem tér vissza és egy korábbitól jelentősen eltérő finanszírozási környezetre kell berendezkedni a cégtulajdonsok és cégvezetők számára.
Ez minden tekintetben azt jelenti, hogy sokkal több időt és energiát kell tölteni az optimális finanszírozás előteremtésére. Egyrészt érdemes áttekinteni és folyamatosan követni az elérhető alternatívákat és különösen a nagyobb cégeknél egy optimális mixet kialakítani a finanszírozási alternatívákból. Másrészt a finanszírozás megszerzése is nagyobb körültekintést igényel, mert ebben a környezetben bankoktól függően bizony komolyabb különbségek lehetnek a finanszírozás költségében és egyéb feltételekben.
Ebben az új világban mind a stratégia tervezés, mind a hitelfelvétel lebonyolítása szempontjából meg fog nőni a szakértők szerepe, a finanszírozással kapcsolatos megfelelő tanács a magasabb kamatkörnyezetben jelentősen felértékelődik. A jelen cikkel szeretnénk egy általánosabb hátteret biztosítani a finanszírozási döntésekhez. De készen állunk arra is, hogy konkrét helyzetekben adjunk segítséget, mert mint minden területen, az ördög itt is a részletekben rejlik.
Tények
- Újra belenyúlt a kormány az MNB irányadó eszközébe (Forrás: Portfolio)
2. MNB: egyre kevesebb hitelt veszünk fel, folyamatosan szigorítanak a bankok (Forrás: Portfolio)
3. Lépett a kormány: 1000 milliárd forintos lett a csodafegyver (Forrás: Index)
Makrokörnyezet
A januári tranzakciós előrejelzésünkben tett megállapítás, miszerint itthon erőteljesebben érezzük a nehéz időszakok súlyát, a jelenlegi kamatkörnyezetre is igaz.
Az elmúlt év során tapasztalt rekordinfláció és a korábbi laza monetáris és költségvetési politika extrém magas kamatszinteket okozott 2022 végére. A kereskedelmi bankok közötti hitelezés árazását meghatározó 6 hónapos BUBOR a tavaly januári 4,5%-körüli szintről év végére 15% fölé ugrott. Ez a rövid lejáratú benchmark ráta a piaci kamatozású hitelek esetében bírnak nagy jelentőséggel, az erőteljes kamatemelkedés így a forintalapú vállalati hitelek piacának visszaesése előtt nyit ajtót.
A kamatpolitika azonban nem csak szigorú lett a magas kamatlábak révén, hanem szinte átláthatatlanul bonyolult is, hiszen az irányadó eszközök folyamatosan változtak az elmúlt másfél évben és többes kamatrendszer alakult ki. A jegybanki alapkamat szeptember óta ugyan 13%-on áll, de a bankok számára útközben különböző új jegybanki konstrukciók is megjelentek, melyek akár 18%-os hozamot ígérnek (a jelenleg irányadó az 1 hetes MNB kötvény). A képet tovább bonyolítják egyes kormányzati intézkedések, például a jelzáloghitelekre és a kis- és középvállalkozások változó kamatozású hiteleire is kiterjesztett kamatstop, a nagyobb betétállományokra vonatkozó kamatplafon vagy a támogatott hitelek piacitól jelentősen eltérített kamatszintje. Így tehát elmondható, hogy nem csak önmagában a magas kamatok okoznak fejtőrést, de nagyon nehéz segítség nélkül kiigazodni a kialakult áttekinthetetlen kamatrendszeren is.
Az infláció globális szinten is megfigyelhető kedvező alakulása, az elmúlt hónapokban erősödő forint, illetve a csökkenő kereslet oldali fogyasztás ugyanakkor némi bizakodásra adhat okot arra nézve, hogy a magas kamatszintek mérséklődni kezdenek. Ám hogy mikor és különösen milyen ütemben indulhat meg ez a kamatcsökkenés, nehéz még látni és a közelmúlt bankpiaci turbulenciái is csak növelik a bizonytalanságot.
Hitelpiac
A fenti makro- és pénzpiaci környezetben a hitelpiac is jelentősen átalakult. A kínálatot befolyásolja a jegybank által csökkentett likviditás, bár egyelőre nem a források elérhetősége korlátozza a bankok hitelezési kedvét.
Fontosabb kínálatot visszafogó tényező a hitelfelvevők nagyobb részének növekvő kockázati profilja. A lassuló gazdaság egyre több iparágban okoz romló profitkilátásokat, ami a növekvő kamatteher mellett jelentősen csökkenti ezen vállalatoknak adható hitel mennyiségét. Ez a tényező még a válságálló iparágakat is érinti, míg a válságnak jobban kitett területeken (ingatlan, építőipar és egyre jobban a fogyasztási cikkek) egészen élesen visszafogja a bankok hitelnyújtási hajlandóságát.
A keresleti oldalt hasonlóan érzékenyen érintik a magas kamatok és a romló növekedési kilátások. A bizonytalanabb környezet a beruházások visszafogásához vezet, ami automatikusan kisebb hitelkeresletet eredményez és a jelenlegi kamatok mellett egyre inkább csak a leginkább kockázatkeresők („hazardírozók”) keresik a forint alapú finanszírozást.
A következő ábrán jól látszik, hogy 2022 III. negyedévéig nominálisan még nőni tudott a teljes vállalti hitelállomány, de reál értékben már 2022. eleje óta meredek zuhanásban van.
Az új kihelyezések lassulása mellett előbb-utóbb a meglévő hitelek törlesztése is fejfását okozhat nemcsak a cégvezetőknek, hanem a bankároknak is hiszen a jelentősen megnőtt kamatkiadások az esetleg lassuló növekedéssel és növekvő költségekkel együtt komolyabb likviditási problémákat is okozhatnak egyes iparágakban, egyes vállalatoknál.
Bankpiaci válságtünetek
Az elmúlt hónap nemzetközi pénzügyi eseményeinek fényében már elcsépelt igazságnak tűnik, hogy a bankokba vetett bizalom elveszítése mekkora gazdasági károkat tud okozni. A bizalmi válság nem csak betétesként, de a bankok számára is nagyon veszélyes, hiszen jelentősen ronthatja a hitelezési tevékenységüket.
A jó hír azonban az, hogy a mostani banki problémákat nem a banki hitelportfóliók minőségének drasztikus romlása, hanem a történelmi léptékben is gyors kamatemelések váltották ki. És várakozásunk szerint a jegybankok által okozott nehézségeket is a jegybankok fogják elsődlegesen kezelni. Egyrészt speciális mentőövekkel egyes, rendszerszinten kockázatot hordozó pénzintézetnek (ahogy például a Credot Suisse esetében is láttuk), másrészt a kamatnövelés visszafogásával. Ez viszont azt is jelentheti, hogy a kamatemelési ciklus teteje a fejlett világban kicsit alacsonyabb lesz, mint korábban várhattuk, hogy elkerüljék a banki dominók eldőlését. És itt visszaértünk a magas kamatok hitelpiaci hatásaihoz. A közepesen magas, de hosszabban velünk levő kamat azzal járhat, hogy meg fog hosszabbodni a relatíve magasabb infláció és a magasabb kamatszint kora.
A fenti helyzetben válik igazán húsbavágó kérdéssé, hogy hogyan lehet finanszírozáshoz jutni a mostani magas kamatkörnyezetben.
Finanszírozási alternatívák
Alább végig nézzük azon alternatívákat, amik rendelkezésre állhatnak a magyar középvállalkozások részére a következő időszakban, akár refinanszírozást keresnek, akár növekedési terveikhez keresnek forrást.
- Devizahitel
A kedvezőtlen forint kamatok elkerülése érdekében a deviza alapú hitelek jó alternatívák lehetnek. Tekintve a referencia hozamként szolgáló EURIBOR és USD LIBOR 6 hónapos bankközi hitel kamat szinteket. Jól látható itt is a növekedés, azonban jelentősen alulmaradnak a BUBOR szintjétől. Az exportorientált cégeknek így ez kedvezőbb tőkebevonást jelenthet, mivel tevékenységük tekintetében a valuta árfolyam változásának kockázata nem érinti őket.
Fontos azonban figyelni arra, hogy a devizafinanszírozás ne jelentsen extra devizakockázatot, tehát abban a devizában és olyan mértékű legyen a finanszírozás, ami a cég működéséből fakadó devizakitettséggel összhangban van. Ezzel elkerülhetjük azokat a csapdahelyzeteket, amibe egyes cégek kerültek a 2008-as válság környékén az olcsónak tűnő, de utólag igen drágának bizonyuló CHF hitelek miatt.
2. Eszközalapú finanszírozási formák
További lehetőségként szolgálnak a különböző eszközalapú finanszírozások is, aminek előnye, hogy szorosan kötődik a cég egyes értékesebb eszközeihez és az erős fedezet révén alacsonyabb kamatszintet lehet elérni. Egy ilyen tipikus eszköz a cégek életében az ingatlan, ami a jelzálog alapú hitelek felvételét teszi lehetővé. Emellett értékesebb gépek vagy járművek esetén érdemes lehet lízingben gondolkodni. További eszközalapú finanszírozásnak tekinthető a faktoring, ahol a cég vevőállománya a közvetlen fedezet a bank számára. Árazása a vevő partnerek hitelképességétől is függ és Igénybevétele ott lehet különösen releváns, ahol fontos a likviditás gyors és folyamatos pótlása.
3. Támogatott hitelkonstrukciók
A hazai mikro-, kis- és középvállalatok részére továbbra is elérhető a kedvező Széchenyi Kártya MAX+. Ez 2023-ban kiegészült a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal, ami a közép és nagyvállalatok számára biztosít a piaci kamatszinthez képest kedvezőbb hitelkonstrukciót, forint alapú hitel esetén jellemzően fix 6%, míg eurónál fix 3%. A két program keretein belül lehetőség van többek között folyószámla, forgóeszköz, likviditás és beruházási hitel felvételére.
A Széchényi Kártya MAX+ hitelprogrammal ellentétben, aminek célcsoportja az egészségesen működő hazai kis és középvállalatok, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram a válságérintett vállalkozások számára jött létre.
A két program keretére a kormány összesen 3000 milliárd forint, azaz a GDP 4% – át különítette el. A kedvező tőkebevonás utáni kereslet nagyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Baross Gábor program 700 milliárd forintos kerete az indulást követő első hónapra már ki is merült, köszönhetően a forgóeszköz és a beruházási hitelek népszerűsége miatt.
Az igény kielégítése végett a hitelprogram további 300 milliárd forinttal kiegészülve immáron 1000 milliárd Ft keretösszegre hízva folytatódik, azonban tekintettel a kezdeti népszerűségre érdemes lehet felkészültnek lenni a pályázat minél korábbi beadására.
Az elmúlt hetek fényében azon érintett cégek számára, kik még igénylenének a Baross Gábor Programhoz hasonló hitelt, de lemaradtak róla, érdemes „szárazon tartani a puskaport”, előre felkészülni egy gyors igénylésre, mert az ilyen keretek láthatóan rekordgyorsasággal merülnek ki.
4. Hibrid finanszírozási formák
Nem szabad elmenni a tőke és hitel jellegű tulajdonságokkal is rendelkező hibrid finanszírozási csatornák mellett sem. Különösen mivel Magyarországon egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, amióta ennek a formának egyik meghatározó játékosa az állam lett, mely különböző tőkefinanszírozási programokon keresztül (Hiventures, Széchenyi Tőkealap) igyekszik tőkeerőssé tenni a magyar vállalkozásokat.
Szintén a tőke és a hitel közötti átmenetben helyezkednek el a mezzanine alapok, melyek a bankhitelnél drágább, de a Private Equity tőkejuttatásánál olcsóbb, fedezetlen finanszírozási utat nyújtanak. A hibrid finanszírozás két formában létezik. Egyik esetben a befektető részesedést vásárol a céltársaságban, de visszavásárlási opciót ad a társtulajdonosnak egy előre meghatározott hozamon. Ez jellemző az említett állami forrásokat kihelyező alapokra.
A másik esetben a finanszírozás formája hitel, ami tőkévé konvertálható, ha nem kerül visszafizetésre. Ez inkább a piaci alapon finanszírozó mezzanine alapokra jellemző. Kivételek ugyan mindig akadnak, de a mezzanine finanszírozás főként a méretesebb, stabil cash-flow-val rendelkező cégeknek lehet ideális választás. Az állami források ugyanakkor rugalmasabban elérhetők kisebb társaságok számára is.
5. Hitelalapok
A régiónkban kevésbé elterjedtek, így limitáltan, főként csak devizában elérhetőek a hitelalapok által nyújtott hitelek. Ezek a magántőkéhez és a kockázati tőkéhez hasonlóan, befektetői pénzek kihelyezésével foglalkoznak, de nem tőkeágon, hanem hitelágon teszik ezt. A hitelalapok bankokhoz hasonló kockázatviseléssel, de sokkal rugalmasabb visszafizetési és biztosítéki struktúrával rendelkező finanszírozási konstrukciót kínálnak. A kedvező feltételek mellett ugyanakkor a kamatprobléma kérdésére nem adnak választ, hiszen kamatelvárásaikat a hitelalapok kezelői is a piaci trendekhez igazítják. Jelenleg Magyarországon 5-10 millió EUR és afölötti méretekben, és devizában érhető el ilyen finanszírozás.
