Átmeneti fellélegzés – A hazai élelmiszeripar 2024-es éve

Bevezetés

Az elmúlt években kiemelkedő figyelmet kapott a hazai élelmiszeripar a robbanásszerű áremelkedések és kormányzati szabályozásoknak köszönhetően. Bár a 2024-es év a korábbiakhoz képest nyugalmat hozott, a 2025 tavaszán bevezetett árrésstop jelzi, hogy korántsem értek véget az izgalmak. Idén is megvizsgáltuk az iparág helyzetét, különös fókuszt helyezve a legfontosabb hazai tulajdonban lévő szereplők pénzügyi teljesítményére és az ezt alakító események elemzésére. A 20 legnagyobb magyar élelmiszeripari cég mellett külön megvizsgáltuk két izgalmas alszegmens – i) a konzerv, befőtt és fagyaszott gyümölcs gyártók, illetve ii) az édesség, snack és italpor gyártók – legfontosabb szereplőinek eredményeit.

Stabilizálódó makró környezet

Az élelmiszeripari szempontból sokkoló 2022-es és 2023-as évek hatásai 2024-ben is meghatározták az általános hangulatot: a KSH adatai szerint az árszabályozó intézkedések ellenére 2022-2023-ban két év alatt több mint 61%-kal emelkedtek az élelmiszerárak, melyre reagálva a lakosság fogyasztási volumene 17%-kal csökkent, a termelés pedig 6%-kal esett vissza. Ezen szintekről sikerült a 2024-es évben visszakorrigálni: a tavalyi évben, a Statisztikai Hivatal adatai alapján, a júniusban kivezetett kötelező akciók ellenére az élelmiszerárak nem emelkedtek tovább, és ezzel párhuzamosan a termelői volumen 4%-kal, míg a háztartások élelmiszerfogyasztása 10%-kal növekedett. A termelési és fogyasztási adatok alapján stabilizálódás jeleit mutatja a szegmens, de a termelési volumen azonban továbbra sem éri el a 2021-es szintet, a háztartások fogyasztása pedig a Covid előtti értékek alatt ragadt. A bérinfláció továbbra is jelen volt az élelmiszeriparban, a széleskörű országos átlaggal közel megegyező mértékben, 12,9%-kal növekedtek a bérek az iparágban, amely bár nominálisan alacsonyabb a korábbi évek emelkedésénél, továbbra is jelentős terhet ró az élelmiszergyártókra. 

Élelmiszeripari Top 20 – Tartós lesz a fordulat?

Az általános reálbér-növekedés a lakossági fogyasztás bővülését eredményezte, aminek hatására a listánkon szereplő 20 legnagyobb magyar tulajdonban lévő élelmiszeripari vállalat(csoport) mediánértéken 5,6%-kal növelte árbevételét. Ez az alacsony inflációs környezetben kifejezetten kedvező teljesítménynek tekinthető. A KSH adatai szerint a hazai élelmiszeripar 60%-ban belföldi piacra termel, emiatt igen érzékeny a belső kereslet változásaira: Toplistánk szereplőinek 2023-as teljesítményében jól tükröződött a kereslet 2023-as visszaesése, hiszen forgalomnövekedésük messze elmaradt az élelmiszer-infláció mértékétől. 2024-ben azután a lakossági élelmiszerfogyasztás volumenének 10%-os bővülése hatására a vizsgált 20 cég 80%-ánál nőtt az árbevétel, míg 70%-nál az EBITDA szintű profit is.

Az átlagosnál is jobban teljesítettek a listánkon szereplő jelentős exportkitettséggel rendelkező cégek (ahol a bevétel több mint 40%-a exportból származik), melyek magasabb növekedést produkáltak 2024-ben és profitabilitásuk is jellemzően több százalékponttal meghaladja a dominánsan belföldre termelő társaikét. A nemzetközi értékesítésre fókuszáló cégek jobb teljesítményét a stabilabb külpiaci kereslet és a belföldi piacokat sújtó szabályozások torzító hatása indokolhatja. Az erős exportteljesítményhez a fentiek mellett a forint 6,6%-os gyengülése is jelentősen hozzájárult.

Részben az elmúlt években alkalmazott állami intézkedések következtében egyre nagyobb versenyt támasztanak az olcsó importtermékek, melyek elsősorban a kevésbé differenciálható/ márkázható cikkek piacán jelentenek kihívást a hazai gyártók számára. Az importált áruk intenzív versenye hozzájárult listánk tej- és húsipari szereplőinek átlag alatti, mindössze 2,4-2,5%-os medián növekedéséhez és jelentősen korlátozza őket emelkedő költségeik érvényesítésében. Az ezekben a szegmensekben elért medián EBITDA hányad csupán 4,5-5,5% volt 2024-ben a többi, listánkon képviselt szegmens 10%-hoz közeli vagy azt meghaladó hasonló rátáival szemben.

A Top 20 cég medián EBITDA hányada két év csökkenés után, a 2022-es 7,3%-ot és a 2023-as 5,8%-ot meghaladva 8,4%-ra emelkedett. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen tényezők vezetettek a profitabilitás javulásához. Bár a listán szereplő vállalatok bérköltsége 17%-kal nőtt, az anyagjellegű ráfordítások (alapanyagok, energia, igénybe vett szolgáltatások) forgalomnövekedéstől elmaradó, alig 1,5%-os növekedése a profitabilitás javulását eredményezte, hiszen ez utóbbi a legjelentősebb költségkategória (árbevétel 79%-a) a top 20 vállalat (és általában az élelmiszeripari szegmens) eredményében.

A legdinamikusabban növekvő listatagok közül is kiemelkedően jó éven van túl a Lipóti-csoport, melynek bevétele 28%-kal emelkedett, miután 2023-ban Hatvanban megnyitották Magyarország legnagyobb kapacitású kenyér, péksütemény és finompékáru gyártóüzemét, mellyel teljes országos lefedettséget biztosító üzlethálózatuk kiszolgálása a cél. Sikeres évet zárt a Hell Energy is 21%-os forgalomnövekedéssel, melyben közrejátszhatott, hogy 2024 májusában átadták a cég 80 milliárd forint értékben megvalósított kapacitásbővítő beruházását. Üdítő kivételt jelentett a tejiparban a sajtokra specializálódott Köröstej, mely külföldi (+17%) és belföldi (+19%) forgalmát is növelte és hatékonyabb működés mellett (mindössze 9%-kal emelkedő személyi ráfordítások) tovább tudta hárítani emelkedő anyagköltségeit (+12%), melynek köszönhetően 3%-ról 8%-ra növelte EBITDA-hányadát.

Konzerv-, befőtt- és fagyasztott gyümölcs gyártók – Erős növekedés, romló profitabilitás

_{Szatmári Konzerv + EKO Kft¹: Közös tulajdonosi háttér és összehangolt működés miatt a két cég összevont pénzügyi adatait szerepeltetjük. A csoporttagok üzleti éve június 30-án zárul, a 2020-23 oszlopokban rendre a 2021.06.30, 2022.06.30, 2023.06.30, 2024.06.30-i beszámolók adatait tüntettük fel. Az átállás előtti évekre a beszámolók alapján június-júniusi időszakra számított értékek szerepelnek.}

Közös jellemzőik alapján (zöldség/gyümölcs feldolgozás, magas exportkitettség, jellemző hazai tulajdon) tavalyi riportunkhoz hasonlóan egy csoportba soroltuk a konzerv-, befőtt, fagyasztott és szárított zöldség és gyümölcstermékek gyártásával foglalkozó cégeket. Az általunk vizsgált vállalatok körében az árbevétel növekedés mediánértéke 11,8%, és csak két olyan cég volt, amelynek csökkent a bevétele 2024-ben. Ez a kimagasló teljesítmény részben azzal magyarázható, hogy ezen vállalatok körében a legmeghatározóbb a devizahatás: a top 11 bevételeinek 55%-át – főként uniós országokba irányuló – export teszi ki.  A bevételek növekedése együtt járt a korábban gyártott és felhalmozott készletek értékesítésével.

A kiemelkedő forgalombővülés mellett a szegmens profitabilitása enyhe visszaesést mutatott, a 2023-as 8,1%-os medián EBITDA marzs 2024-ben 7,1%-ra mérséklődött. A költséghányadokat tekintve az anyagköltségek aránya a vizsgált populációban nem változott számottevően (anyagjellegű költségek ~80%, személyi jellegű költségek ~10%). A bérek emelkedéséből azonban a konzervipar sem maradhatott ki: az általunk vizsgált vállalatok személyi költségei a 13,2%-os  nemzetgazdasági átlagnál magasabb mértékben, 15%-kal emelkedtek, árbevételhez viszonyított arányuk 9%-ról 12%-ra emelkedett 2024-ben, hozzájárulva a profitabilitás eróziójához.

Ebben a szegmensben is megfigyelhetőek figyelemre méltó teljesítmények. A savanyúságok és befőttek gyártására specializálódott, a meggykonzervek piacán európai jelentőségű Jonaco 28%-kal növelte árbevételét és több, mint 10 százalékponttal javította EBITDA marzsát). 

Édességek, snackek és italpor gyártók – Sweet Spot

A top 10 édesipari szereplő mediánértéken 4% körül növelte árbevételét, amely a korábbi évek teljesítményéhez képest gyengébb, és kevéssel elmarad az általános élelmiszeri Top 20 hasonló adatától is. Listánk vállalatainak medián EBITDA marzsa a 2022-23-as visszaesés (10,4%-ról 9,2%-ra) után 11,1%-ra emelkedett, mely ebben a szegmensben is az anyagköltségek kedvező alakulásának volt köszönhető. A vizsgált vállaltok annak ellenére tudták csökkenteni anyagköltség-hányadukat, hogy egyes meghatározó alapanyagaik árai (pl. cukor, liszt, tojás) továbbra is dinamikusan emelkedtek 2024-ben. Az édesipari szegmensben is jelentősen, 19%-kal nőtt a bérköltség a 2023-as 24% után, s így 15%-ról 17%-ra emelkedett árbevételhez viszonyított aránya, ami már eddig is jóval meghaladta az általunk vizsgált 20 legnagyobb élelmiszeripari vállalat átlagát.

A 10 listázott cég tágabb élelmiszeripari átlagot (Top 20) meghaladó profitabilitásának hátterében két fő tényező állhat: az édesipari termékek iránti rugalmatlanabb kereslet és a nagyobb marzzsal értékesíthető márkázott cikkek magas aránya a gyártók termékpalettáján.

Az édesipari csoport összességében stabil teljesítménye mellett egyes szereplők kimagaslóan jó eredményt értek el 2024-ben. A lista három legnagyobb szereplője (Detki, Szamos, Tutti) számottevően javított profitabilitásán, közülük is a legnagyobb mértékben a Tutti Élelmiszeripari Kft., mely közel 30%-kal növelte EBITDÁ-ját. A meleg- és hidegitalporokat gyártó PPP Private Powder Products Kft. 2023-ban bővített gyártókapacitásának köszönhetően az elmúlt két év leggyorsabb növekedését érte el, a 2024-es év pedig a sikeres technológiai optimalizáció révén közel 60%-os EBITDA bővülést eredményezett.

Konklúzió, kilátások

2024 átmenetileg nyugalmat hozott az élelmiszeriparnak. Az élelmiszerinfláció megtorpant, az év közepétől megszűntek a piacbefolyásoló kormányzati árkorlátozó intézkedések, a lakossági fogyasztás újra növekedésnek indult, melynek köszönhetően az iparági szereplők többsége növekvő forgalom mellett javítani tudta profitabilitását is.

Az élelmiszer termelők azonban nem élvezhették sokáig a stabilitást ugyanis 2025 és a következő évek újabb kihívásokat hoznak. Noha a hazai és európai fogyasztás további bővülése várható, a költségoldali nyomás továbbra is jelen van – elsősorban a kétszámjegyű bérinfláció következtében – és idén újabb állami szabályozások kerültek bevezetésre.  A mezőgazdaságban felmerülő nehézségek (aszály, fagykárok, ragályok) és az újra élénkülő élelmiszerárinfláció a kormány ismételt beavatkozását eredményezte. A 2025 márciusában bevezetett árrésstop legalább 2026 tavaszáig hatással lesz a kiskereskedők mellett a termelő vállalatokra is. A beszállítói árazás nem szándékolt – kvázi – transzparenciáját a domináns pozícióban lévő kiskereskedelmi láncok igyekeznek a gyártói árak leszorítására használni és valós veszélyt jelent a márkás magyar termékek pozícióira az olcsóbb, sokszor rosszabb minőségű import áruk, valamint a saját márkás cikkek versenye. A forint idei erősödése elsősorban az exportra termelő cégek, köztük a konzerv- és hűtőipari gyártók növekedési kilátásait rontja. A mérleg pozitív oldalán az expanzív fiskális politika 2026-ban felpörgetheti a fogyasztást a választásokat megelőzően gazdaságba pumpált többletjuttatásoknak köszönhetően.

A megemelkedett költségek áthárításának korlátozott lehetősége és a nemzetközi összehasonlításban gyenge energiahatékonyság és munkatermelékenység javítását gátló forráshiány nem kecsegtet az élelmiszeripari teljesítmény számottevő javulásával rövid távon. A bíztató keresletoldali folyamatok ellenére a fentiek miatt a 2024-eshez hasonló forgalombővülést és stagnáló vagy romló iparági profitabilitást tartunk valószínűnek a 2025-2026-os periódusban.

Szentirmai Gábor

Szabó Gábor

Módszertan

Az iparági listák összeállításakor az Opten céginformációs adatbázisára és saját piaci ismereteinkre támaszkodtunk. A cégek listázása során azon hazai magántulajdonban lévő társaságokból válogattunk, melyek főtevékenységként az alábbiak valamelyikét tüntették fel:

Tágabb élelmiszeripari Top20-as lista

• 10xx Élelmiszergyártás
• 11xx Italgyártás

Top 10 – Konzerv-, befőtt- és fagyasztott gyümölcs gyártók

• 1039 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

Top 10 – Édességek, snackek és italporok

• 1081 Cukorgyártás,
• 1082 Édesség gyártása,
• 1072 Tartósított lisztes áru gyártása
• 1089 M. n. s. egyéb élelmiszer gyártása
• 1051 Tejtermék gyártása
• 1039 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

Azonos tulajdonosi körbe (értsd: azonos többségi tulajdonos) tartozó cégeket egy csoportként kezeltük attól függetlenül, hogy készítenek-e konszolidált beszámolót. Konszolidált beszámoló hiányában az azonos tulajdonosi körbe tartozó cégeket pénzügyi számaik összeadásával jelenítjük meg (amely így akkor ad reális képet egy cégcsoport bevételtermelő képességéről, ha nincs jelentős keresztbe számlázás a csoport tagjai között). Azokat a cégcsoporthoz tartozó cégeket, amelyek nem az adott lista esetében releváns tevékenységet végeznek nem szerepelteltjük a számításainkban.

Az egyes cégek árbevétele megegyezik a beszámolókban közzétett értékesítés nettó árbevételével.

Az egyes cégek EBITDA-ját a működési eredmény, illetve az értékcsökkenési leírás összegeként kalkuláljuk szintén a beszámolóban elérhető adataik alapján.

Az értékek milliárd forintban értendőek.

A pénzügyi adatok forrásai a nyilvánosan elérhető, https://e-beszamolo.im.gov.hu/-ra feltöltött éves beszámolók voltak.

A devizában leadott beszámolókat az adott évre vonatkozó átlagos forint árfolyammal váltottuk át.

A céglisták kizárólag a Magyarországon bejegyzett cégek nyilvánosan elérhető pénzügyi adatait tartalmazzák. Külföldi leányvállalatok pénzügyi adatinak vizsgálatára nem volt lehetőségünk.