Bevezetés
Jelen kiadványunkban a hazai magántulajdonban lévő élelmiszeripari cégek 2023-as teljesítményét vesszük górcső alá és teszünk kísérletet a szektor teljesítményét befolyásoló főbb tényezők bemutatására. Az általános helyzetképet követően két alszegmens bizonyos kiemelkedő vállalatainak számait elemezzük.
Kihívásokkal teli környezet
Kihívásokkal teli környezetben kellett helytállnia a tavalyi évben az élelmiszeripari ágazat szereplőinek. A száguldó infláció az alapanyagok és az élelmiszeripari késztermékek piacán is éreztette hatását, jelentős minimálbér-emelésre került sor és költségnövelő hatással járt a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének elindulása is. Az ágazat szereplőinek szabad árképzését korlátozta az árstop, majd ezt követően a kötelező akciók rendszere.
A rekord infláció hatására nem csupán az alapanyagköltségek emelkedtek meg jelentősen, de a munkaerő is jócskán megdrágult. A 17,6%-os átlagos éves fogyasztói inflációt jóval meghaladó mértékben emelkedtek az élelmiszerárak (25%), ezen belül is kiemelkedő a cukor (30%) a vaj (31%) és a kakaó (30%) drágulása, ami elsősorban az édesipari szereplőket sújtotta. Az áremelkedés kapcsán fontos kiemelni, hogy 2022 végétől 2023 augusztus elsejéig számos alapvető élelmiszer árát hatóságilag korlátozták, majd ezt követte a kötelező akciók rendszere, ami miatt az év utolsó 5 hónapjában sem alakulhattak 100%-ban piaci alapon az élelmiszerárak. Az árszínvonal dinamikus emelkedése húzta magával a bérigényeket is. 16%-os minimálbér emelkedést követően, a KSH adatai szerint az élelmiszeripar egyes szegmenseiben 14-22%-kal nőttek a foglalkoztatás költségei.
Szabályozási változások is hozzájárultak a szektor szereplőinek emelkedő költségszintjéhez, hiszen 2023 július 1-jével vezették be a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerét, melynek keretében a termékekkel kapcsolatos hulladék kezelésének költségeit a gyártók/termelők kötelesek viselni. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) 2023-as prognózisa szerint megközelítőleg 100–125 milliárd forint többletköltséget jelent az EPR az élelmiszegyártóknak, ami az utolsó teljes (2022) iparági mérleg szerinti eredmény több, mint fele. Az MNB 2023-as becslése szerint az EPR bevezetése összesen 0,3-0,4 százalékponttal növelheti meg a fogyasztói árszintet, 2023 és 2024 között egyenlően elosztva.
A higiéniai elvárások és az energiatakarékosság irányában tett erőfeszítések költséges technológiai fejlesztéseket követelnek meg az ágazatban. A fejlesztések már csak azért is indokoltak, mert az MNB 2024 elején közölt tanulmánya alapján az élelmiszeripar energiaintenzitása uniós összevetésben hazánkban a legmagasabb, ami részben magyarázat a régiósnál nagyobb mértékű élelmiszer-inflációra.
Az általános élelmiszerár-emelkedés hatására jelentős mértékben visszaesett a kereslet és ezzel összhangban a termelés is. A háztartások élelmiszerhez köthető fogyasztási kiadásainak volumenindexe 9,4%-os csökkenést mutat 2023-ban, az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek ipari termelése pedig 12,1%-kal mérséklődött. A visszaesés már csak azért is sokkoló, mert az elmúlt tíz évben hozzászokhattunk a két mutató pozitív értékeihez. A háztartások fogyasztása sokéves bővülés után már 2022-ben is csökkent – akkor 9,7%-kal – azonban az ipari termelés volumenindexe ebben a kategóriában a 2023-at megelőző 10 évben mindig pozitív volt, átlagosan évi 4% volt a növekmény ebben az időszakban. Ráadásul a fogyasztók egyre inkább az olcsóbb alternatívák felé fordultak, 2023-ra jellemző lett ár vagy minőség vonatkozásában a „lefelé vásárlás”.
Kapacitáskihasználtság tekintetében széles spektrumon mozognak az egyes ágazatok. Az Agrárközgazdasági Intézet 2023 évi jelentése szerint a húsiparban (sertés-, baromfi- és marhavágó vonalak, húskészítmény-gyártó szakágazat) 60-80%-os volt az átlagos kapacitáskihasználtság, a gyorsfagyasztott tartós termékek esetében 54%, a csemegekukorica-, zöldborsó-konzerv és savanyúság gyártásban 50-65%. A tejiparban alacsony, jellemzően 30-40% körül mozgott ez az érték, az édesség- (68%) és cukorka-gyártók (88%) magas intenzitással működtek 2023-ban. Ezek az értékek összecsengenek a legutóbbi, 2020-as jelentésben közöltekkel, jelentős kapacitáskihasználtság-változás az édességgyártóknál (+20 százalékpont) és a gyorsfagyasztott zöldségeknél (+15 százalékpont) fedezhető fel 2020-hoz képest.
Az élelmiszeripari cégek statisztikai állományi létszáma 2 százalékkal mérséklődött 2023-ban, miután 2020 és 2022 között 4 százalékkal bővült.
Élelmiszeripari Top 20
A fentiek alapján elmondható, hogy határozottan nehéz körülményekkel kellett megküzdenie az ágazat szereplőinek. A továbbiakban megvizsgáljuk, milyen teljesítményt értek el ebben a gazdasági környezetben a magyar tulajdonú élelmiszeripari vállalatok
Bonafarm csoport1: A releváns Bonafarm-csoporttagok (Sole-Mizo Zrt., Hungerit csoport, Pick Szeged Zrt., MCS Vágóhíd Zrt.) összevont pénzügyi adatai.
Baromfi-Coop Csoport2: A csoport releváns tagjainak (Sága Zrt + Master Good Kft) összevont pénzügyi adatai.
Szatmári Csoport3: A csoport releváns cégeinek (Szatmári Malom Kft, Kunsági Malom Kft, Naszálytej Zrt.) összevont adatai
Taravis Kft.4: A Gallus Kft leányvállalata. A Gallus Kft számait eltérő profilja (baromfitenyésztés) miatt nem szerepeltetjük.
Szatmári Konzerv + EKO Kft5: Közös tulajdonosi háttér és összehangolt működés miatt a két cég összevont pénzügyi adatait szerepeltetjük. A csoporttagok üzleti éve június 30-án zárul, a 2020-23 oszlopokban rendre a 2021.06.30, 2022.06.30, 2023.06.30, 2024.06.30-i beszámolók adatait tüntettük fel. Az átállás előtti évekre a beszámolók alapján június-júniusi időszakra számított értékek szerepelnek.
Steam Cook Kft + Várda Meat Kft6: Közös anyacégük a Gerla Élip Kft. A két cég összevont pénzügyi adatait szerepeltetjük
Listánkon azon vállalatok/vállalatcsoportok szerepelnek, amelyek emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállításával, feldolgozásával foglalkoznak. Nem vizsgáljuk az állattenyésztésre, növénytermesztésre, takarmány- vagy állateledel előállítására fókuszáló cégeket, vállalatcsoport esetén az ilyen profilú csoporttagok eredménye nem szerepel a kimutatásunkban.
A 20 legnagyobb árbevételű magyar tulajdonban lévő élelmiszeripari vállalat(csoport) 2023-as teljesítményére is rányomta a bélyegét a viharos gazdasági környezet. A Top 20 vállalat aggregált árbevétele 8,5%-kal nőtt 2023-ban, ami messze elmarad az általános élelmiszer-infláció ütemétől (25%) és a listán szereplők 2019-22 közötti éves átlagos 19%-os növekedésétől is. Kiemelendő, hogy az átlagos árbevétel-növekedést felfelé húzta a lista 16. és 17. helyezettje (Félegyházi Pékség Kft. és Nagyhegyes Hús Kft.), mely vállalatok szektortársaiknál jóval nagyobb növekedést tudtak produkálni a tavalyi évben. A tavalyi esztendő egy sikeres periódusnak vetett véget, hiszen a listánkon szereplő cégek a 2019-22 közötti időszakban 70%-os forgalombővülést könyvelhettek el, ami számottevően magasabb az időszak 38%-os nominális GDP-növekményénél.
A Top20-ban két olyan vállalat szerepel, melynek a magas inflációs környezet ellenére is csökkentek a bevételei a tavalyi évben: a Kőröstej 4,5%-os, a Szatmári csoport 5,3%-os visszaesést produkált. Utóbbi teljesítményére leginkább a lisztgyártással foglalkozó csoporttag, a Szatmári Malom Kft 15%-os forgalomcsökkenése szolgál magyarázatul. A liszt átadási ára beszakadt a tavalyi év elején kialakult árversenyben, melyet a malmok korábban drágán felhalmozott készletei, hazai fogyasztást meghaladó kapacitásai és az Európába áramló olcsó ukrán gabona váltott ki. Utóbbi következtében fontos exportpiacokat vesztettek a magyar malomipari szereplők.
A két legdinamikusabban növekvő cég, a Félegyházi Pékség és a Nagyhegyes Hús a nehéz piaci körülmények ellenére 46,2% illetve 64,6%-os bevételnövekedést tudott realizálni. A Félegyházi Pékség 2022 végén 1 milliárd forintos technológiai fejlesztést hajtott végre, idén pedig történetének legnagyobb beruházására készül 10 milliárd forint értékben, mellyel a hazai pozíciójának megerősítése mellett külföldi terjeszkedést is megcéloz. A Nagyhegyes Hús 2021-ben új, 5200m2-es vágóhíd építésébe kezdett Hajdúszoboszlón, jelentősen bővítve ezzel a cég kapacitásait. A változatos profilú sokaságból a Kometa, a Green Divízió és a Steam Cook/Várda Meat húsipari trió mellett, a fagyasztott zöldség- és gyümölcstermékeket gyártó Agrosprint tudott még az élelmiszer-inflációnak megfelelő 20-30% közötti növekedést felmutatni, a fennmaradó 14 cég elmaradt ettől.
A lassabb növekedést produkálók között több tej- és húsipari vállalat is feltűnik: a Sole-Mizo (-0,8%), a Hungerit (-3,4%), a Pick Szeged (3,4%) és az MCS Vágóhíd (13,2%) számait egyesítő Bonafarm-érdekeltségek (2,8%) mellett az Alföldi Tej (4,4%), a Tolnatej (3,3%) és a Kőröstej (-4,5%) is. A Tej Terméktanács beszámolója szerint költségeik megduplázódtak a tavalyi évben, ez vezetett az ágazat lesújtó teljesítményéhez. A szegmens ugyanis kiemelkedően energiaigényes és számottevően emelkedtek a bérköltségek is. Nagy kihívást jelentett az importált dobozos UHT tejek és egyéb tejtermékek beáramlása és a nyerstej árának 25%-os csökkenése is 2023-ban.
A listán szereplő cégek anyag- és személyi jellegű ráfordításai összesítve 8,6%, illetve 16,5%-kal emelkedtek. A személyi ráfordítások megugrása ellenére az aggregált EBITDA fedezet csak 0,4 százalékponttal csökkent a 2022-es 7,8%-hoz képest, miután a személyi jellegű ráfordítások csupán 9%-át teszik ki a vizsgált csoport összes ráfordításának. A vállalatok többségének (20-ból 14-nek) csökkent az EBITDA szintű profitabilitása a tavalyi szűk esztendő során. A tej- és húsipari szereplők profitabilitása is rosszabbul alakult az átlagosnál. A tejipari cégek átlagos EBITDA hányada a korábbi években látott 3-5%-ról 2-3%-ra, a húsipari vállalatok hasonló profitrátája 8-10%-ról 6%-ra esett vissza. Válságállónak bizonyult a Hell Energy, a Gyermelyi Zrt, a Mogyi, az Univer és a Félegyházi Pékség, melyek a nehéz körülmények ellenére is érdemben növelni tudták EBITDA szintű nyereségességüket, rendre 5,5, 5, 5,1, 3,5 és 11,3 százalékponttal. Kiemelendő, hogy a Hell Energy és a Mogyi árbevételének 60%-át illetve 50%-át külpiaci értékesítés teszi, ki, ami védőhálót jelenthetett a hazai kereslet visszaesése ellen.
Fókuszban a konzerv- és édesipar
Az iparági áttekintés után megvizsgáltuk az élelmiszeripari cégek két szűkebb szegmensét: 1) a konzerv-, befőtt- és fagyasztott zöldség/gyümölcs előállítással foglalkozó vállalatok, valamint 2) az édességek, snackek és italporok gyártóinak top 10-es élmezőnyét. A szűkebb minták kiválasztásakor a főbb szempontjaink között a magyar tulajdoni hátterű cégek számossága és mérete mellett a csoportok jövedelmezősége szerepelt. A cégek mindegyikénél megtalálhatóak a gyártói márkás termékékek a portfólióban, de amíg az első csoport tagjainak többségénél a saját márkás (private label) termékek dominálnak, addig az édesipari listán szereplők között jellemzően a gyártói márka szolgáltatja a bevételek oroszlánrészét.
Top 10: Konzerv-, befőtt- és fagyasztott zöldség/gyümölcs gyártók:
Szatmári Konzerv + EKO Kft1:Közös tulajdonosi háttér és összehangolt működés miatt a két cég összevont pénzügyi adatait szerepeltetjük. A csoporttagok üzleti éve június 30-án zárul, a 2020-23 oszlopokban rendre a 2021.06.30, 2022.06.30, 2023.06.30, 2024.06.30-i beszámolók adatait tüntettük fel. Az átállás előtti évekre a beszámolók alapján június-júniusi időszakra számított értékek szerepelnek.
A gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és -tartósítás szakágazatban tevékenykedő cégek között konzervféléket gyártók, hűtőipari vállalatok, savanyítók találhatók. A két legjelentősebb feldolgozott zöldségféle a csemegekukorica és a zöldborsó.
A tíz vizsgált cég közül négynek (Kecskeméti Konzerv, Parmen Konzervipari Zrt, Fevita Hungary KFt, Jonaco Kft) csökkent a forgalma 2023-ban, a legnagyobb visszaesést a Parmen szenvedte el, 8,5%-kal. 20-30% közötti mértékben nőttek az Agrosprint, a Gloster Konzerv és a Pacific Óceán Kft bevételei.
A konzerv/befőtt és fagyasztott gyümölcsöket előállító csoport aggregált EBITDA-hányada 12,8% volt 2023-ban, ami a korábbi évek 10,5-12,5%-os szintjénél is magasabb és messze meghaladja a tágabb élelmiszeripari átlagot. Az alszegmens jövedelmezőségét a vélhetően a jelentős exportkitettség tartja az átlagosnál magasabb szinten. A hazai konzervipari termékek 50-60 százaléka ugyanis külföldre kerül, de például a konzerv zöldborsó és a meggybefőtt esetében ez az arány 80%-os, a fagyasztott és konzerv csemegekukorica vonatkozásában 90%. Ugyanitt meg kell jegyezni, hogy a szegmens összesített EBITDA-hányadát felfelé torzította a Kecskeméti Konzerv Kft. és a Mirelite Mirsa Zrt számottevő saját termelésű készletállomány-növekedése (STKÁV), ami EBITDA-növelő hatású, de az árbevételben nem jelentkezik. Mindezt figyelembe véve is elmondható, hogy a bemutatott Top10 vállalat profitabilitása kiemelkedő az élelmiszeripar egészéhez viszonyítva.
Elemzésünk szerint ebben a csoportban az anyag- és személyi jellegű ráfordítások közel azonos mértékben, 15-16 százalékkal emelkedtek, ami az anyagjellegű költségeket tekintve 7,6 százalékponttal magasabb a TOP20-as tágabb élelmiszeripari listánk hasonló adatánál.
Édességek, snackek és italporok
Top10: Édességek, snackek és italporok:
Cerbona csoport1: A Cerbona Zrt., a Cerbona Webshop Kft és az A.R.M Alba Regia Mercator Kft. összevont pénzügyi adatai. Az A.R.M-nél csak az EBITDÁ-t vettük figyelembe, a (royalty) bevétel a többi csoporttagtól származik.
Cornexi csoport2: Cornexi és Vitecer összevont pénzügyi adatai. Közös anyacégük az E&K Investment Kft
A TOP10 édesipari szereplő 13,7%-os összesített bevételnövekedése meghaladta az élelmiszeripari átlagot, azonban jóval elmarad a 2022-es év 37,3%-os szárnyalásától. Jelentős eltérések tapasztalhatóak a szegmensen belül. Jó évet tudhat maga mögött a Detki, a Cerbona és a Cornexi csoport, 26,5%, 16,9% illetve 26,2%-os forgalombővüléssel és egyaránt 2 százalékpont körüli EBITDA hányad növekedéssel. Ezzel szemben a Dolcetta és az Urbán Édesipari Kft. is csökkenő forgalommal zárt, ugyanakkor EBITDA-marzsukat sikerült legalább szinten tartani (Urbán) illetve mérsékelten növelni is azt (Dolcetta). A csoportból kiemelkedett a meleg- és hidegitalporokat gyártó Private Powder Products (PPP), amely cég 2023-at és a 2020-23-as periódust tekintve is éllovas 32,7% illetve 36,7%-os árbevétel-növekedésével, ami mellett profitabilitását is javítani tudta 2 százalékponttal. Meg kell jegyezni, hogy a főleg termékfejlesztéssel és bérgyártással foglalkozó PPP B2B profilja eltér a top 10 többségének végfogyasztókra (retail) fókuszáló modelljétől.
Az édességek, snackek és italporok gyártóinak top10-es listája továbbra is az élelmiszeripari átlag feletti jövedelmezőséget tükröz. Az aggregált édesipari EBITDA hányad 10,6% volt 2023-ban, miután 2020 és 2022 között 9,4%-ról 11,0%-ra emelkedett. A magasabb profithányad hátterében a snackek és édességek rugalmatlanabb kereslete állhat, a fogyasztók ugyanis inflációs környezetben is nehezen mondanak le a mindennapi finomságokról.
Az édesipari toplistánk szereplői körében kiemelkedő volt a személyi költségek növekedése. A top 10 összesített személyi költségaggregátuma jóval az általános élelmiszeripari toplistánk 16,5%-os értéke felett, 24%-kal emelkedett, az anyagjellegű ráfordítások 10% körüli növekedése mellett. A személyi költségek ráadásul magasabb arányt is képviselnek az édesipari Top10-ünk költségmixében, miután az összesített árbevétel 16%-át is elérik, szemben a tágabb iparági 9%-os aránnyal.
Az édesipari szereplők exportkitettsége valamivel alacsonyabb, 25-30% körüli szinten mozog.
Konklúzió, kilátások
Látható, hogy a csökkenő kereslet mellett a vizsgált cégek többségénél nem sikerült teljes mértékben a fogyasztókra hárítani a költségek növekedését, ami sok esetben a profitabilitás erózióját okozta.
Amíg a tej- és húsipart a rendelkezésünkre álló adatok alapján érzékenyebben érintették a piaci folyamatok és az árszabályozás, addig a magas exporthányaddal dolgozó konzervipari- és az elszálló cukor- és kakaó-árak ellenére az édesipari szereplők is meg tudták tartani átlag feletti jövedelmezőségüket.
A lakossági fogyasztás látványos felfutása 2024-ben sem várható, 2025 azonban – választást megelőző év lévén – már jobb kilátásokkal kecsegtethet, a gazdasági kilátások azonban még nem rózsásak.
A normalizálódó infláció és energiaárak valamelyest stabilizálhatják az élelmiszeripar helyzetét, azonban a következő évekre beharangozott agresszív minimálbér-emelés további nyomást jelenthet személyi költség oldalon. Az emelkedő általános bérszínvonal és a gazdasági növekedés prognosztizált beindulása ugyanakkor a fogyasztásra pozitív hatással lehet.
Hosszabb távon – EU-s vagy hazai forrásból megvalósuló – energiahatékonysági és robotizációs beruházásokkal javíthat versenyképességén és profitabilitásán a szektor. A piaci szereplők ezirányú törekvéseit jelzi, hogy az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére 2024-ben kiírt 150 milliárdos pályázatra 700 milliárd forintot meghaladó igény érkezett be az agrártárcához. Kíváncsian várjuk, hogy mit hoz a közeljövő a szektor számára.
Szentirmai Gábor
Szabó Gábor
Módszertan
Az iparági listák összeállításakor az Opten céginformációs adatbázisára és saját piaci ismereteinkre támaszkodtunk. A cégek listázása során azon hazai magántulajdonban lévő társaságokból válogattunk, melyek főtevékenységként az alábbiak valamelyikét tüntették fel:
Tágabb élelmiszeripari Top20-as lista
- 10xx Élelmiszergyártás
- 11xx Italgyártás
Top 10 – Konzerv-, befőtt- és fagyasztott gyümölcs gyártók
- 1039 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás
Top 10 – Édességek, snackek és italporok
- 1081 Cukorgyártás,
- 1082 Édesség gyártása,
- 1072 Tartósított lisztes áru gyártása
- 1089 M. n. s. egyéb élelmiszer gyártása
- 1051 Tejtermék gyártása
- 1039 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás
Azonos tulajdonosi körbe (értsd: azonos többségi tulajdonos) tartozó cégeket egy csoportként kezeltük attól függetlenül, hogy készítenek-e konszolidált beszámolót. Konszolidált beszámoló hiányában az azonos tulajdonosi körbe tartozó cégeket pénzügyi számaik összeadásával jelenítjük meg (amely így akkor ad reális képet egy cégcsoport bevételtermelő képességéről, ha nincs jelentős keresztbe számlázás a csoport tagjai között). Azokat a cégcsoporthoz tartozó cégeket, amelyek nem az adott lista esetében releváns tevékenységet végeznek nem szerepelteltjük a számításainkban.
Az egyes cégek árbevétele megegyezik a beszámolókban közzétett értékesítés nettó árbevételével.
Az egyes cégek EBITDA-ját a működési eredmény, illetve az értékcsökkenési leírás összegeként kalkuláljuk szintén a beszámolóban elérhető adataik alapján.
Az értékek milliárd forintban értendőek.
A pénzügyi adatok forrásai a nyilvánosan elérhető, https://e-beszamolo.im.gov.hu/-ra feltöltött éves beszámolók voltak.
A devizában leadott beszámolókat az adott évre vonatkozó átlagos forint árfolyammal váltottuk át.
A céglisták kizárólag a Magyarországon bejegyzett cégek nyilvánosan elérhető pénzügyi adatait tartalmazzák. Külföldi leányvállalatok pénzügyi adatinak vizsgálatára nem volt lehetőségünk.
