Bevezetés
A korábbi évekhez hasonlóan ismét jelentkezünk a tranzakciós piac várható trendjeihez kapcsolódó előrejelzésünkkel az új évre vonatkozóan.
Nehéz környezettel szembesültek a gazdasági szereplők a 2025-ös évben: a visszafogott európai GDP-növekedés, a mind többfelé fellángoló geopolitikai konfliktusok és a kiszámíthatatlan kereskedelmi intézkedések miatt erős ellenszélben kellett helytállniuk. Itthon az előzetes várakozásokkal ellentétben továbbra sem indult be a gazdasági növekedés, a beruházások és az ipari teljesítmény tovább zuhant. Pozitívumot a csökkenő infláció mellett bővülő lakossági fogyasztás jelentett. A tranzakciós szempontból kiemelten fontos kamatkörnyezet Európában csökkent, Magyarországon azonban nem változott érdemben: a nemzetközi viszonylatban relatív magas hosszabb távú hozamok az év során tapasztalt mérsékelt emelkedést követően az év eleji szintek közelében zártak.
A hazai piacon létrejött vállalati tranzakciók száma a fentiek ellenére tartotta magát a korábbi években tapasztalt trendhez, ami bíztató a jövőre nézve, hiszen a gazdasági környezet jelenlegi várakozásoknak megfelelően pozitív alakulása esetén a tranzakciós aktivitás is felfelé veheti az irányt.
De abban az esetben sem számítunk drasztikus visszaesésre, ha a gazdasági fellendülés még továbbra is váratna magára hazánkban, hiszen az látszik, hogy a stratégiai vevők döntéseit jellemzően hosszú távú megfontolások vezérlik.
2026-ban továbbra is számos kockázati tényező befolyásolhatja az üzletkötési kedvet. Hazánkban az általános gazdasági környezet (GDP növekedés, infláció, kamatok, államháztartási hiány és annak kezelése) alakulásán kívül az áprilisi választás kiemelt figyelmet kaphat és jelentősen befolyásolhatja a tranzakciókkal kapcsolatos döntéseket és főleg azok időzítését, ezt azonban semmi esetre sem gondoljuk átmeneti kivárásnál többnek.
A következőkben megvizsgáljuk, hogy mit hozhat az idei esztendő és hogyan alakulhat a tranzakciós aktivitás az általunk szorosan követett piaci szegmensekben.
Makro környezet
A hazai makrogazdasági környezet kedvezőbben alakulhat az előző évinél, így 2026 végre a kilábalás éve lehet.
Elemzői várakozások szerint a magyar gazdasági növekedés elérheti a 1,5-2,5%-ot, melyet az emelkedő reálbéreknek köszönhetően erősödő belső fogyasztás és a remények szerint támogatóbb külső környezet következtében bővülő export húzhat. Európában már az élénkülés jeleit mutatja a számunkra kritikus jelentőségű autóipar, ami pár hónapos átfutással megjelenhet a magyar exporttermékek iránti keresletben is. Az Európai Unió várhatóan a tavalyinál valamivel nagyobb, 1,4% körüli GDP-növekedést produkálhat.
A növekedést elősegítő magyar vállalati beruházások támogatására ugyan jelenleg is számos konstrukció áll rendelkezésre, azonban az állami források korlátossága miatt a beruházásösztönzés érdemi javulásához az EU-s forrásokhoz való teljes körű hozzáférésre lenne szükség.
A magas reálkamat és a folyó fizetési mérleg többlet miatt erős forint és a pénzromlás ütemének további lassulása lehetőséget adhat az MNB-nek monetáris enyhítésre, ami növelheti a hazai szereplők mozgásterét és akvizíciós étvágyát. A piac jelenleg három kamatvágást áraz és 5,75%-os alapkamattal számol 2026 végére. A finanszírozási környezet pedig az egyik legfontosabb tényezője lehet a tranzakciós aktivitásnak.
Meg kell említeni a választási év költekezéseinek kockázatait, ami az év második felében élénkítheti az inflációt hazánkban, bár 2022-höz hasonló árrobbanás most nem valószínű. A kifeszített költségvetési politika és az újra növekedésnek induló államadósság miatt sokan a választások eredményétől függetlenül pénzügyi kiigazítást várnak, ami mérsékelheti a felfelé mutató inflációs kockázatokat. A magyar fogyasztói árindex eleinte csökkenő pályán mozoghat, majd 2-3% körüli szintről év végére ismét 3-4% közelébe emelkedhet.
Európában nem várható jelentős elmozdulás a kamatok vonatkozásában, a jelenlegi 2%-os ECB alapkamat csökkentésére valószínűsíthetően nem nyújt lehetőséget az infláció és az azzal kapcsolatos várakozások alakulása.
A minimálbér idei 11%-os emelése megfelelő kereslet- illetve termelékenység-növekedés hiányában további nyomást helyezhet itthon a vállalatok profitmarzsaira.
Várható tranzakciós trendek
A makrogazdasági kockázatok ellenére nem várunk jelentősen visszaeső M&A aktivitást a magyar piacon 2026-ban. 2024 és 2025 sem hozott tranzakciószám-csökkenést a gyenge gazdasági környezet ellenére, ami alapján úgy gondoljuk, hogy hasonló, vagy javuló növekedés és vállalati profitok, valamint alacsonyabb kamatszint mellett fokozódhat a felvásárlási kedv. Az év első felében a választás körüli bizonytalanság még rányomhatja a bélyegét a tranzakciós aktivitásra – azt várjuk, hogy a befektetők kivárnak majd és az év második felére halasztják a tranzakciós döntéseket.
Az EY jelentése szerint iparágak tekintetében az IT és a feldolgozóipari célpontok voltak a legkeresettebbek az elmúlt időszakban – amit a Heal Paretners lezárt tranzakciói is megerősítenek – és ez a trend 2026-ban is folytatódhat. Elsősorban olyan hatékony működésű cégek kerültek a célkeresztbe, amelyek jelentős kitettséggel rendelkeznek a külföldi piacok felé és nagy növekedési potenciállal bírnak. 2024-25-ben csökkenő arányt képviseltek a külföldi befektetők az összes ügyletből és a korábbi évek mega-ügyleteit követően csökkent a tranzakciók átlagos értéke is Magyarországon.
A magyar vállalkozások iránti külső keresletet befolyásoló főbb tényezők között az általános gazdasági körülmények (finanszírozási költségek, vállalati profitabilitás alakulása, kereskedelmi intézkedések) mellett ki kell emelni az ország nemzetközi megítélését és a szabályozói környezet kiszámíthatóságát.
Magyarország nemzetközi megítélése sajnos trendszerűen romló tendenciát mutatott az elmúlt években. Amennyiben nem alakul ki extrém szituáció a választásokat követően, úgy a status quo fennmaradása esetén nem várunk érdemi változást, de egy esetleges piacbarát narratíva erősödése akár jelentős javulást is hozhat ezen a téren.
Az ország hitelminősítésében – ami az S&P-nél a befektetésre nem ajánlott kategória határán mozog – nem számítunk változásra a választások előtt. Várakozásunk szerint a választást követően a minősítő intézetek időt és lehetőséget biztosítanak majd az új kormány számára, hogy felvázolja a jövőképét és rendezze az ország pénzügyi stabilitását mielőtt döntést hoznának a besorolás módosításáról.
2025-ben nagy vihart kavart az a rendelet, amely elővásárlási jogot biztosított az állam számára minden olyan cégeladásnál, ahol külföldi vevőjelölt lépett színre és jelentősen kitolta az engedélyezési határidőket. A szabályozás végül átmenetinek bizonyult és visszaállt a korábbi rend, azonban a kiszámíthatatlanság és az ehhez hasonló beavatkozások lehetősége nem segíti a külföldi tőke bevonzását.
Az orosz-ukrán háború esetleges lezárása és az EU-s források újbóli megnyílásának lehetősége pozitívan hatna a befektetői hangulatra és óriási lökést adhatna a hazai vállalatok profitkilátásainak, ami már rövid távon növelné ezek tranzakciós vonzerejét.
Megtört a korábbi évek lendülete a kifektetések, azaz a magyar vállalatok külföldi akvizíciói terén: 2025-ben elmaradt az ügyletek száma az előző évitől. A hazai vállalatok közül aktív volt külföldön a 4IG, a Richter, a Bonafarm, a Shopper Park Plus és a CER Cargo is, az összaktivitás azonban elmaradt a korábbi évek dinamikájától.
Iparági kilátások
Az általános makrogazdasági és tranzakciós trendek után megvizsgáltuk és átgondoltuk, hogy hogyan alakulhatnak a Heal Partners által kiemelten követett iparági szegmensek 2026-ban.
IT, szoftvertechnológia
A korábbi évekhez hasonlóan az alacsony tőkeigényű, jól skálázható megoldásokat kínáló, hazai folyamatoknak kevésbé kitett, s így ellenállóbb technológiai cégek töretlen népszerűségnek örvendenek. A digitalizáció és az AI forradalom a magyar vállalatok számára is új lehetőségeket nyit, melyekből akár regionális/globális sikertörténetek is születhetnek, ahogy erre számos példát láttunk a megelőző években is (pl. SEON Series C tőkeemelés 80 millió USD értékben, 2025-ben). A magyar piacon viszonylag újkeletű „hold forever” befektetők megjelenése és aktivitása új alternatívát nyit a klasszikus stratégiai befektetők irányába történő értékesítés mellett a hazai szoftvertulajdonosoknak. Az IT szolgáltatások szegmense ugyan kevésbé aktív, de erős alapokon nyugszik főleg azoknál a hazai cégeknél, ahol nemzetközi az ügyfélkör. Összességében azt gondoljuk, hogy a szoftver-IT szegmens továbbra is erős aktivitást fog mutatni tranzakciós szempontból.
Logisztika
Általában véve továbbra sem rózsás a helyzet a logisztikai vállalkozások számára, azonban a szélesen vett iparágon belül eltérnek a dinamikák és a kilátások. A csökkenő kereslet, a felépített és részben kihasználatlan kapacitások és a jelentős költségnyomás (bérek, útdíjak, energia, stb.) miatt jellemzően tovább szűkült a fuvarozó/szállítmányozó cégek profithányada.
Rövid távon nem várunk radikális változást, de néhány kivételt képező területen fennmaradhat a jelentős régiós aktivitás; ide tartozhat a raktárlogisztika, a vasútlogisztika, vagy speciális anyagok szállítása.
Az elmúlt időszakban ugyan kicsit megtorpant a hazai online kereskedelem bővülése, így a szegmenst kiszolgáló csomaglogisztika és fulfillment megoldások lendülete is visszaesett, de tranzakciós szempontból mindenképpen egy kiemelt terület ez a logisztikán belül. Számos jelentősebb ügylet történt az elmúlt időszakban a régióban és ez alól Magyarország sem volt kivétel – az Osztrák Posta (Express One) vásárolta meg az eMAG csoporthoz tartozó Sameday magyarországi leányvállalatát. Arra számítunk, hogy ez a szegmens továbbra is az érdeklődés középpontjában lesz a logisztikán belül tranzakciós szempontból; a várhatóan folytatódó piaci konszolidáción túl az alacsony értékű küldemények vámkötelessé válása is jelentős mozgásokat katalizálhat ezen a területen.
Egészségügy, gyógyszeripar
Az egészségügy területén 3-4 évvel ezelőttig minden a magánegészségügyi szolgáltatók térnyeréséről szólt. Az állami egészségügyi ellátó rendszer problémáival párhuzamba állítva továbbra is kiemelt fontosságú terület össztársadalmi szinten a magánegészségügy, azonban számos fundamentum változott az elmúlt időszakban: a kereslet megtorpant a folyamatosan növekvő árak mellett, a költségek (főleg személyi, energia, fogyóanyag) emelkedése nem állt meg és jelentős nyomást gyakorol továbbra is a nyereségességre, amit kapacitáskihasználtsági problémák is nehezítenek sokszor.
Összességében egy erős konszolidációs időszakon vagyunk túl, aminek folytatódására az iparág struktúrájából adódóan látnánk még teret, mégsem számítunk erős akvizíciós hullámra a következő időszakban. A nagyobb szereplők többsége várhatóan inkább a belső folyamataikon fog dolgozni, a piacot akár jelentősen is befolyásoló folyamatos szabályozói változások is nagy kihívást jelentenek minden szereplőnek, ráadásul a választásokat követően elkerülhetetlen lesz valamiféle reform az állami ellátásban, ami szintén nem a tranzakciós aktivitás élénkülését támogatja rövid távon.
A gyógyszeripar (beleértve a sok szempontból inkább élelmiszer kategóriába tartozó vitamin-ásványi anyag gyártó és forgalmazó szegmenst is) kapcsán sokkal optimistábbak vagyunk, mert bár a költségnyomás itt is jelen van, az érintett cégek nagyobb mozgástérrel rendelkeznek (pl: gyártás-automatizáció, exportpiacok megcélzása) a profitabilitásuk megvédésére, javítására. Ebből kifolyólag a gyógyszeripari cégek – elsősorban specialisták – esetében nem számítunk az M&A aktivitás csökkenésére 2026-ban sem és ahogy az elmúlt időszakban is jellemző volt, érdemes figyelni határon átívelő (cross-border) mozgásokra. Azt látjuk, hogy a jól működő hazai cégek iránt megvan a külföldi (régiós, de akár nyugat-európai, vagy tengeren túli) kereslet.
Fogyasztási cikkek
Az elmúlt egy-két évben megnőtt az érdeklődés a hazai feldolgozóipari cégek iránt, a szegmens rendre dobogós helyen szerepelt a tranzakciók számát tekintve. A növekvő reálkeresetek és lakossági fogyasztás hatására az erős exportkitettséggel rendelkező cégek mellett nőhet a kereslet a javuló kilátásokkal rendelkező belföldi piacra fókuszáló, termékeit saját brand alatt forgalmazó vállalatok iránt is.
Fontos trendek lesznek várhatóan az egészségtudatos funkcionális élelmiszerek előretörése és a fenntartható élelmiszertermelés, de arra számítunk, hogy a digitalizáció és a hatékonyabb termelés is még inkább fókuszba fog kerülni a szegmensben, ami akár tranzakciós aktivitást is generálhat. Mindezekkel együtt sem számítunk azonban kiugró áttörésre 2026-ban, inkább egy megfontoltabb folyamatot vízionálunk. Közép távon bizonyos szintű vertikális konszolidációra is számítunk, ami az ellátási kihívásokra lehet egy természetes reakció az iparágon belül.
Összegzés
2026 első félévében inkább kivárásra számítunk a hazai tranzakciós piacon, 2026 második felére azonban a választással kapcsolatos bizonytalanság megszűnésével azt várjuk, hogy a tranzakciós piac is elkezd élénkülni. Habár az elemzői konszenzus alapján javuló makrogazdasági környezetre lehet számítani, mi óvatosabbak vagyunk és kalkulálunk valamiféle gazdasági korrekcióval Magyarország tekintetében, azonban a tranzakciós piacot több tényező, a makro kilátások mellett a finanszírozási környezet, valamint egyedi tényezők, pl. az ügyfélkör összetétele is jelentősen befolyásolja.
A középtávon javuló kilátásokat szem előtt tartva tehát úgy gondoljuk, hogy az év előrehaladtával az eladásban gondolkodó tulajdonosok számára érdemes megkezdeni a lehetőségek felmérését és a tranzakcióra való felkészülést.
Keresleti szempontból azt látjuk, hogy a külföldi befektetők számára (mind stratégiai, mind pénzügyi befektetők tekintetében) az országkockázati megfontolások ellenére továbbra is számos szempontból érdekes Magyarország, sőt új típusú befektetők megjelenését is látjuk (pl. „hold forever” befektetők a szoftver szegmensben, vagy közel-keleti befektetők érdeklődésének aktivizálódása számos iparágban a termeléstől kezdve a szolgáltatásokig).
